Pénteken reggel indultunk Budapestről és első állomásunk Gyöngyös volt. Kicsit borongós volt az idő, de múzeumlátogatásra kiváló. Talán egy kis városnéző séta is belefér, ha nem esik majd az eső.

A TARTALOMBÓL:

• Gyöngyös
  • Mátra Múzeum a felújított Orczy Kastélyba
    • mamut csontváz – egyedülálló Magyarországon
    • természettudományi kiállítás – fantasztikusan látványos
  • Szent Bertalan Nagytemplom
    • könnyező Madonna
  • Mátra kisvasút
• Kisnána
  • felújított középkori udvarház és várrom
  • kronoszkópos 3D-s látványosságok
  • 3D-s film a várépítés korszakairól és történetéről
  • az ország legnagyobb mintegy 15 millió éves négymázsás opálköve
  • borospince – rendezvényhelyszín
  • csodás várlegendák
  • éves eseménynaptár
• Siroki Vár – legközelebb bővebben
• Mátraszentimre
  • Cserkő-bánya pihenő,
  • Vöröskő kitátó
  • Üveghuta
  • túraútvonal ajánlatok
  • Szénégetők útja
• Galyatető
• Piszkéstetői Obszervatórium
• Sástó
  • Kilátó egy olajfúró toronyból
  • Adrenalin park – bobpálya
• Mátrafüred
  • Kozmáry kilátó
  • Benevár romjai aKalló- és a Csatorna-patak közt
• Gyöngyössolymos
  • Szent Miklós templom
• Gyöngyöspata
  • Kisboldogasszony templom
  • egyedülálló Jézus családfával
• Apc tengerszem

Gyöngyös a Mátra kapuja. A 30 ezres lélekszámú várost a Gyöngyös patak szeli ketté. A “Gyöngyös” név eredetét többféleképpen magyarázzák: egyrészt az e vidéken nagy bőségben termő tölgyfák apró terméseitől Gyöngy-gemma-nak nevezték, mások szerint pedig a város nevét a Mátravidéket megszálló kún-palóc törzs valamelyik nőtagjától kaphatta, akit Gyöngyös néven neveztek. De a legszebb történes mégis a hagyományok szerint való, miszerint Árpád vezérünk egyik leányát nevezték Gyöngynek, aki követve atyját a Mátra vidékére, itt halt meg, és a Mátrából folyó patak mellé temették el. E patakot és a sír közelében épült várost róla nevezték el Gyöngyösnek.

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában.

      

E vidékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok, melyek szerint Árpád a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek.

Aba Sámuel családi összeköttetései és nádori méltósága révén hatalmas befolyásra tett szert ezzel nemzetségét is nagy tekintélyre emelve. Szent István király sógora volt, mivel az ő húgát vette nőül. Hét évig viselte a nádori méltóságot, azután király lett. Az Abák nemzetsége később több ágra oszlott és többféle néven szerepelt, mert megosztozva az ősi birtokokon a nemzetség tagjai egymástól különválva kapott birtokaikat nemzetségük legkiválóbb tagjairól nevezték el….de erről hamarosan még szó esik más látnivalók kapcsán.

A magyar történelem során Gyöngyös jelentős szerepet játszott a különböző korokban. Szent László király 1261-ben az egri püspökségnek adományozta a területet. Ekkoriban még az Aba nemzetség birtoka volt, de később hűtlenségi perek miatt Károly Róbert 1322-ben Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Zsigmond király uralkodása alatt a város a különösen kegyelt Rozgonyi családé lettek.

A 15. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is. Mátyás király alatt a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek. Mindkét család kiváló szerepet játszott hazánk történetében. A török időkben pedig Móré László valamint a Gosztony család tagjai voltak a város legnagyobb birtokosai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, pestisben meghalt Vak Bottyán a ferencesrendi templomban temették el.

Gyöngyös említésekor kihagyhatatlan a már a honfoglalást megelőző időkből származó szőlőművelés és borkészítés története, amelyet az Aba nemzettségbeli Csobánka László comes 3 fia alapított.

A város élelmes bortermelői boraikkal országszerte kereskedtek és a bort önmaguk adták el, mert itthon a kocsmáltatási jog a várost illette; a város maga szabta meg a termelőktől a város kocsmáinak vásárlandó bor árát. A gyöngyösi bortermelőknek vám- és adómentességi kiváltsága volt hosszú időn keresztül

A 18. század előtti időkben a gyöngyösi bortermelők főleg a fehér szőlőfajokat művelték köztük a rajnai fajokat is, azonban a 19.század elején a kadarkát kezdték ültetni, melyet török szőlőnek neveztek. Ez volt az uralkodó fajta egészen az 1886-ban fellépő filoxéravészig, amely három év alatt elpusztította az összes szőlőterületet.

Gyöngyös számtalan látnivalója közül ezen a borongós délelőttön először a Mátra Múzeumot néztük meg, amit a közelmúltban gyönyörűen felújítottak. Két hatalmas kőoroszlán őrzi a kapuban az Orczy kert nagy fáit és az Orczy kastély épületét.

   

Az Orczy-kastélyt a család birtokán korábban állott udvarház helyén építtette Orczy (I.) Lőrinc 1770-ben. Az egyemeletes, U-alakú, barokk épületet később többször átépítették, végül klasszicista stílusú palotává alakították át.. A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett. A kastély később többféle célt szolgált,végül 1984-től a Mátra Múzeum kapott benne helyet. Teljes felújítása 2005-ben kezdődött. A régészeti és műemléki feltárás közben több helyiségben korabeli barokk falfestmények kerültek elő. A munkák során kibontották az 1826-ban befalazott árkádokat, üvegtetővel lefedték az addig nyitott belső udvart, új műszaki berendezéseket (világítás, fűtés) szereltek be.

A múzeum különlegessége a fedett udvaron felállított mamutcsontváz, mely kb. 80%-ban eredeti csontokból áll. Ez az egyetlen teljesnek tekinthető mamutcsontváz az országban. Ez a szegény állat 1949-ben Zám Ferenc kertjében került elő és megállapították, hogy ez volt az elpusztulásának hely. Az 1970-ben végzett tudományos vizsgálok alapján a mamut életkora kb. 50-55 év, tehát kifejlett állat. A maradványok 40 ezer évesek és régebbi vicc szerint pontosan 40.044 éves, ahogy a múzeum teremőr bácsija megjegyezte, hiszen a kutatási időhöz hozzá kell adnunk az azóta eltelt 44 évet is…hahaha

      

Lenyűgöző látvány az afrikai elefántnál nagyobb állat váza. Hihetetlen elképzelni, hogy már az utolsó jégkorszak végén is élt ember, hiszen az állat mellett egy durva kidolgozású kelcedon kőpengét is találtak.

Az épületben helyett kapott még a földszinten néhány állandó kiállítás vadászati és vadászattörténeti tárgyakkal és az emeleti termek egy részében természettudományi kiállítással, ahol különleges ásványokat, a Mátrában fellelt kovásodott fatörzseket, különféle kövületeket állítanak ki.

Az állandó kiállítás harmadik része a város történetével foglalkozik, ahol a kiállított tárgyak mellett egy hatalmas városa térkép is helyet kapott, amin apró makettek kivilágított formájában hangos elbeszélést hallgathatunk meg az egyes városi épületek történetéről. Ezzel a segédlettel aztán bátran elindulhatunk a város többi nevezetességének felfedezésére.

Előbb még az Orczy kert fantasztikus élményt nyújtó új természettudományi pavilonját látogattuk meg, ahol három szintem mutatják be a magyar állatvilág szinte összes élőlényét. Órákat lehetne eltölteni itt kicsiknek és felnőtteknek egyaránt, mert nagyon látványos a kitömött állatok bemutatása a különböző saját élőhelyüket ábrázoló tárlókban.

      

Szemerkélő esőben indultunk a Szent Bertalan-templom, a gyöngyösi barokk Nagytemplom felé, ami a Fő téren található.

A környék legnagyobb templomának elődje már a 13. században állt ezen a helyen. 1320-ban Csák Máté fölgyújtatja az egyszerű templomot, újjáépítését Szécsényi Tamás fedezte. A 15. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, belsejét hatalmas, gótikus ablakok világították meg. A török offenzívák alatt a templom többször leégett, sőt a később barokk stílusban megépített templom i s 1917-ben a nagy gyöngyösi tűzvész martalékává vált.

A templomra jellemző a széles főhomlokzat, az egymástól szokatlanul távol eső Nagy templom, tornyok hatása. Egységes, barokk belseje lenyűgöző hatású, gazdagon díszített, cseh süvegboltozattal fedett, kétoldalt karzat húzódik. Főoltárképe Szent Bertalan vértanúságát ábrázolja, A templom különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV. századból.

      

Az útikönyvek nem említik a Nagytemplom híres nevezetességét a Könnyező Madonna képet, amely rengeteg csodálatos gyógyulást örökít meg a rajta lévő ezüst szívecskék mögötti történetekkel. Szerencsénkre a templom nyitva volt és egy idősebb templom szolgát mesélős kedvében találtuk, így bevezetett bennünket az oltár melletti régebbi kápolnában, ahol elmesélte a Madonna legutolsó csodatételét; egy cukorbeteg családos ember történetét, akinek az érszűkület miatt le akarták vágni a lábát, de ő kérése a Könnyező Madonnához imádkozva meghallgatásra talált és másnap az orvosok és asszisztensek szeme láttára a műtő asztalon gyógyultak be a lábán lévő üszkök.

Elköszöntünk alkalmi idegenvezetőnktől, de a városi sétát már nem folytattuk a kicsit barátságtalan idő miatt, így legközelebbre hagytuk például a Palóc múzeumot és a Babaházat valamint a Víztornyot… és későbbre marad a Mátra vasút is, hogy a keskeny-nyomtávú kisvasútvonalon „Gyöngyivel” elpöfékeljünk Mátrafüredig, vagy Gyöngyössolymosig.

FIGYELEM! A vonatok 2014. március 15-től április 21-ig szabad- és munkaszüneti napokon, április 22-től november 2-ig naponta közlekednek, majd 2014. június 16-tól augusztus 31-ig naponta közlekednek.

Továbbindultunk hát a jobb időjárásban reménykedve Kisnánára, vártúrára. Már messziről figyeltük a magaslatokat és versenyeztünk, hogy ki látja meg elsőként a várromot, de nagy meglepetésünkre nem egy bérc tetején áll a Kisnánai Vár, hanem a falu közepén egy kisebb magaslaton. Első „csalódásunkat” viszont fantasztikus élmények és látvány követte, hiszen 2011-ben rendkívül ötletesen újítottak fel a romokat és valóban kreatívan mutatják és igyekeznek a mai követelményekhez igazodva hasznosítási területeket is találni.

Lássuk csak, hogyan?

A kisnánai vár a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Eredetileg nem erődítménynek épült egy magaslaton, ahogy az egy várhoz „illik”, hanem udvarházként kezdte történetét.

Kisnána a Mátra vidék többi településéhez hasonlóan, – ahogy már Gyöngyös történeténél is említettem – az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.

1325-ben Péter három fia osztozott az atyai örökségen, István kapta Egyházas-Nána falut. Ő tette székhelyét ide, ettől kezdte a Nánai Kompolti nevet használták utódai is. Ő építette a nánai plébániatemplom mellett az első udvarházat.

A vár rendkívül érdekes történetét egy 3D-s filmben mutatják be a várnézés alatt az első, legrégebbi udvarház megmaradt egykori pincéjében berendezett „moziteremben”, amit – itt az első mai hasznosítási terület – rendezvényteremnek is használják, – például esküvői lakodalmak számára.

A 2010-11-ben megvalósuló példaértékű felújítás során az építők megerősítették a várfalakat, és megtörtént az Öreg-torony kicsinosítása is, ahol kiállítótermek várják a látogatókat, valamint egy pompás panorámát kínáló toronyterasz. Innen azért mégiscsak igazi várnak tetszik ez a vár is, hiszen körben csodálatosan belátható a Mátra vidéke, és ami ma szép panoráma, az a középkorban hasznos kilátás volt az esetleges ellenségre, törökre, császáriakra.

Az egykori kőtár helyét befedték, ahol szabadtéri rendezvények is tarthatóak.

A vár belső udvara alá boltozott pincét építettek, ahol ma bortrezorokat lehet bérelni és a hangulatos pince teremben rendezvényeket is tartanak.

Különleges látnivaló és élmény az országban harmadikként itt használt kronoszkópok, amelyek segítségével rácsodálkozhatunk a régmúltra oly módon, hogy kb. 180 fokban elforgatható szerkezetben a várromok helyén 3D-es technikával „felépítették” és élettel megtöltötték a középkori várat. Már kislánykoromban is arra vágytam, hogy beleélhessem magam a régi korok ruháiban egy ilyen vár mesebeli életében – itt hát a megoldás, ami segít visszaröpülni a múltba.

A vár egyik pincéjében található az ország legnagyobb mintegy 15 millió éves négymázsás opálköve. Érdekesség, hogy Magyarország az 1800-as évek második feléig a világ nemesopál-termelésének egyik központja volt.

A vár életéhez számos legenda kötődik, amik még izgalmasabbá teszik a középkori életbe való kirándulásunkat:

A Kisnánai Sárkány őrzi a szerelmesek álmát. A történetben a huszita mozgalom egyik csapata Tomás alvezér vezetésével elfoglalja Nánát. Kompolti István kéri a királyt, hogy szerezze vissza a várát. Zsigmond király tárgyalás ürügyével érkezik Nánára, ahol serege kívül marad, a király bemegy Tomáshoz. Nagy vacsorát adnak a király tiszteletére, ahol Zsigmond bódítót önt Tomás szeretőjének, Katkának a borába, amitől az neki engedelmeskedik, s megszerzi a kulcsot Tomástól. Az alvó őrök nem veszik észre, mikor Katka kinyitja a vár kapuját és Zsigmond serege beoson, s ott mindenkit megölnek. A legtovább a kijózanodott Tomás védekezik a toronyban. Végül elfogják, s ledobják, Katka utána ugrik, s mindkettejük teste egy-egy nagy kőre esik. A kövek azon nyomban kidomborodnak ott, ahol rájuk esett a szerelmes pár. Zsigmond egy sárkányt fektet a holttestek fölé, hogy az 1000 évig őrködjék fölöttük, nehogy az eretnekség feltámadjon. A sír helyét pedig a két emberalakot ábrázoló kőlappal jelöli meg, hogy senki se háborgassa a sárkány nyugalmát. 1000 év múltán Zsigmond és lovagjai újra visszatérnek, a sárkány újra felkél, s együtt vigyázzák a hitet és a békét.

Más mese szerint szerencsehozó Sárkány élt itt a Mátra erdeiben, és amikor a Kompolti család utolsó férfi tagja elhalálozott, a sárkány megsiratta a családot. s mivel a vártemplomban helyezték örök nyugalomra a falu urát, a sárkány leereszkedett a vár kútjába, hogy mellette lehessen. Ezeréves álom vette így kezdetét. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek, a lovagok pedig visszatérnek, és őrködnek a szeretet és béke felett. Ám amíg ez az idő eljön, a sárkány addig is szerencsét hoz azoknak, akik leheletét belélegzik, ha ásít. Hogyan? Egy pénzérmét kell a vár kútjába dobni, s ha nem hallatszik, akkor ásít a sárkány, így az érme a nyitott szájába hull. Ellenben ha koppan a pénz, akkor a sárkány alszik, s a pénz a pikkelyére esett.

Egy másik várlegenda Móré kincséről szól abból az időből, amikor az ország három részre szakadt. 1542-ben járunk. A Délvidék hajdani ura, Mária királyné egykori kegyence, a rablólovaggá züllött Móré László végső menedékül Nána várába érkezik. Sok szekérnyi kincsét a vár titkos pincerendszerében rejti el. E kis fészekből figyeli a török minden mozdulatát, s adandó alkalommal kirabolja Bali budai pasa karavánját. A pasa büntető sereget küld Nána ellen. Móré renegáttá lett alvezére megy a várba a török ultimátummal. A kapitány válaszul kitűzi a követ fejét a vár falára. A törökök megkezdik az ostromot, ám Móré serege derekasan állja a sarat. A diadalittas várvédők, mikor a kapitány aludni tér, betörnek a pincébe, s csapra ütik a hordókat. A törökök, meghallva a részeg danászást, újból támadás intéznek a falak ellen. A felébredő Móré, látva a veszedelmet, aranyat szór  az ostromlók közé. Míg a janicsárok az aranyat szedik, Móré a fiaival álruhában elmenekül. Nem jutnak azonban messzire, a török szpáhik elfogják őket, s a rettegett nagyúr az isztambuli Héttorony foglya lett. A Mátra lábánál megbújó nánai vár azóta is némán őrzi Móré titkait s elrejtett kincsét.

Végül az elmaradhatatlan Mátyás legendája az oroszlánnal úgy szól, egyszer Hunyadi Mátyás a nánai várban vendégeskedett Kompolti Kázmérnál. A Mátra erdeiben tartott vadászat után nagy lakomát tartottak, melyen megjelentek a környékbeli várurak is.Orbán a vár hadnagya ezt kihasználva, titkon meglátogatta a siroki várnagy feleségét, Magdolna asszonyt. A légyottot leleplezték az őrök, s Orbánnak ló és fegyver nélkül menekülnie kellett. Útközben találkozott egy taljánnal, aki oroszlánjával és kőfaragó tudományával várról-várra járta az országot. Hazaérve Orbán azt hazudta, az oroszlán megtámadta és megette a lovát. Amikor a talján is megérkezik, Kompolti halálra ítéli az oroszlánt. Mátyás bolondja, Mulykó, azonban látja az oroszlán beesett horpaszát, s leleplezi Orbán hazugságát. Próbaképpen megetetnek a fenevaddal egy ökröt, s így bebizonyosodik, hogy a lovat aligha ő ette meg. Ily módon az oroszlán szája „igazat szólott”.Az igazságtalan ítélet miatt Mátyás úgy rendelkezik, hogy egy év múlva Kompolti eszközölje ki az igazságot egy másik oroszlán szájából. A problémát Kompoltiné Ilona asszony oldja meg, aki a taljánnal oroszlános vízköpőt faragtat márványból. Esztendő múltával a vadászat utáni vacsorán Mátyás serlegébe bor folyik a márványoroszlán szájából. Így teljesült a király óhaja, hiszen a régi mondás szerint „In vino veritas” vagyis Borban az igazság. Ezen naptól fogvást a nagy király parancsára egyedül az országban Nánán kell úgy mondani, hogy In Leo veritas azaz Oroszlánban az igazság.

Érdemes tudni, hogy legközelebb milyen látványosságok gazdagtják az idelátogatók élményét:

• Április 20-21. – Húsvéti tojáskereső a várban
• Április 26. – Tájházak napja
• Május 1-4.  – Legendás Vidékjáró napok
• Május 17. – Orbán-napi borünnep
• Május 31 – június 1. – Mátra 115 teljesítmény túra
• Június 14. – Mátrai Múzeumok éjszakája
• Június 24. – Szent Iván éji őrtüzek éjszakája
• Július 5. –  Kisnánai várjátékok
• Július 12. – Kisnánai baracknap
• Augusztus 17. –  Szent István napi mise a várkápolnában
• Szeptember 13. – Történelmi hagyományőrzők II. kisnánai találkozója
• Szeptember 20. – Ars Sacra fesztivál
• Október 31.  – Mindenszentek vigíliája
• November 22. – András havi disznótoros
• December 25. – Karácsonyi Lélekmelegítő

Nagy csábítás volt a következő vár meglátogatása, de sajnos kicsit későn értünk oda, másrészt viszont még nincs teljesen kész a felújítás, így egy évvel elhalasztottuk a Siroki Vár megtekintését, amely a jelek szerint hasonló csodálatos és látványos megújuláson megy keresztül, mint a megismert Kisnánai Vár.

Kicsit megfáradva, de élményekben gazdagon érkeztünk végül Mátraszentimrére, a szállásunkra.

A Mátrán belül is sajátos helyet foglalnak el a felső-mátrai falvak, hiszen lakói – eltérően a Mátra más részeitől – döntően szlovák ajkúak voltak, erre utalnak a ma is többségében eredeti szlovák vezetéknevek. Az első telepesek üvegfúvással, szénégetéssel kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta, és erre utal a település régi neve is: Ötházhuta. 1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentistván, Óhuta a Mátraszentlászló nevet.

A második világháborút követően jelentős átrendeződés következett be. A szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős részét kitelepítették, de a mai lakók egy része még őrzi nyelvében a szlovák gyökereket. S hogy ne vesszen mindez a múlt homályába, a településen élők néhány éve hagyományteremtő szándékkal indították útjára mindazokat a rendezvényeket, melyeken a helybeliekkel együtt az ideérkező vendégek kellemes kikapcsolódás mellett ismerkedhetnek meg a szlovák hagyományokkal. Ennek jegyében évente szlovák gasztronómiai napokat, falunapot, kétévente nemzetiségi találkozót rendeznek a településeken.

E szlovák hagyomány tiszteletére illően többször is sztrapacskát ettünk.

Mátraszentimre látnivalói közé tartozik a Cserkő-bánya pihenő, a Vöröskő kitátó és az Üveghuta.

A szállásunkról percek alatt kis emelkedővel elérjük a Vörös-kő kilátót. A szép körpanoráma kedvéért mindenképpen érdemes felgyalogolnunk, tiszta időben látszanak a Tátra csúcsai is. A kilátó nevét feltehetően a hegyet alkotó vöröses színű kőzetről kapta, ezeket a turistaút mentén is megnézhetjük.

A templom melletti utcán felfelé indulva a település szélén – ahol a Bőgös-rétre induló, Szénégetők útja kezdődik – az egykori bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat, ahol tábla ismerteti a mátraszentimrei bánya történetét.

Érdekes látnivaló, egyben kellemes túra is az egykori üveghuta helye.

Mátraszentimrétől gyalogosan a Z kocka jelzésen jutunk le a Csörgő-patak völgyébe. Az autóbuszmegálló és cukrászda melletti Eötvös utcán indul a jelzés, lejtős terepen érünk le a Csörgő-, Gedeon-, Hutahelyi-patak összefolyásához, ahol a kis tisztáson az önkormányzat emléktáblát emelt az egykori üveghuta helyén.

Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszázadokkal korábban. Azt, hogy igazi ősrengeteg volt a Mátrában a 18. században, meggyőzően bizonyítja az első katonai felméréshez kapcsolódó országleírás, amely még száraz időszakban is nehezen járható utakról, vízmosásokról, s akár is lóval is áthatolhatatlan erdőkről szól. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak.

Az üveggyártás alapanyaga a homok, a mészkőliszt és a bükkfahamuból nyert hamuzsír volt. A gyártáshoz 2 rész hamut és 1 rész homokot, vagy apróra tört kvarctartalmú kőzetet kevertek össze. A homokot, vagy kőzetet vízben tisztították, ehhez jelentős mennyiségű víz kellett. A középkorban ezért az üveg feldolgozásához szükséges üvegcsűröket a vízfolyások mellé építették, s az üvegcsűrökben három kemence elegendő volt az üvegkészítéshez. A 18. sz. második felétől egy negyedik kemencét is használtak, mégpedig az ablaküveg gyártáshoz. Az üveghuta épületei voltak a kemencék fölé emelt központi épület, kőtörőmalom, hamuzsírégető, fazekasház, festőház, köszörülőműhely, csiszolóműhely egészítette ki. Emellett a hutásmester és a munkások házai, istállók, csűrök és raktárak. Szinte egy kis falunak feleltek meg ezek a létesítmények. Egy nagyobb üveggyártó területe 10-12 holdat tehetett ki a 18. sz.-ban.

A Mátra nyugati nyúlványai által körbefogott völgyben, a Kövicses-patak mentén a 18. sz. első felétől a 19. sz. elejéig négy üveghuta is keletkezett a hasznosi erdőkben. Közülük legkorábban létesült az az üvegolvasztó telep, amely a pásztói apátság birtokán épült. Ez a terület napjainkban Mátraszentimre községhez tartozik. Ennek a hutának a felszíni maradványai a falu határában a Hutahely nevű réten, a Hutahelyi-patak és népi nevén Gedeon-pataknak nevezett vizek összefolyásánál a felszínen láthatók voltak 1964-ben, az ásatásokkor. Ez az üveghuta 1741 nyarán létesült, építtetője Dalmata Ferenc, a pásztói apátság jószágkormányzója volt. Az üveghuta 1741-1780 között működött, ám ezalatt az idő alatt egy folyamatosan üzemelő erdei üvegcsűr környékéről kipusztították az erdőt. Valószínű – ezt a személynevek is bizonyítják – , hogy a megszűnt apátsági huta munkásai Almásyak üzeménél vállaltak munkát. Ez a magyarázata annak, hogy a ma Őshutának, vagy Hutahelynek nevezett telep nem vált idővel lakottá, mivel a műhely alkalmazottai elköltöztek onnan. 1780 körül újabb üveghuta létesült az Almásy család birtokán a Hutahelyi-patak mentén. A mai Mátraszentistván területén létesült Almásy, Felső, vagy Belső huta népessége a 19. sz. első felében több mint 150 ember volt.

A hasznosi üveghuták lakosai egyre újabb telepítvényeket hoztak létre, ezek egyike az 1800-as évek közepén “Kevicki Huta” néven szerepel. Alig harminc évvel később e telep helyét már egy összeírás “Ötház” néven jelöli huta nélkül. Ennek a településnek ismeretes egy – csak a helybeliek által használt szlovák – neve, Alkár. Amikor az üveghuta megszűnt, lakott településsé vált, Ötház, vagy Ötházhuta néven – ez ma Mátraszentimre.

Ennyi tudás, és látnivaló után kellemes esti beszélgetés és borozgatás következett, végül nyugovóra tértünk.

Szikrázó napsütés és zavartalan kék ég fogadott bennünket reggel. Lassú, és igen kényelmes reggeli cihelődés és reggelizés után gyalogosan elindultunk Galyatetőre a sárga  jelzésű turistaúton.

Még nem kezdtek rügyezni a fák, így zavartalanul hatolt be az erdőbe a márciusi napsütés, hogy az emelkedők megmászása során vizesre izzadtuk a hátunk.

A 4 km-es erdei túrán favágókkal is találkoztunk és sáros megtapasztalói lehettünk a tavaszi erdei nagytakarításnak, mivel a hatalmas traktorok mély barázdákat vágtak az erdei sétautakba, ahol az elmúlt napok esőzése miatt sok helyen megállta víz, így nehéz volt átkelni a sártengeren.

            

Végül mégis sikeresen megérkeztünk Galyatetőre, ahol azonnal megkerestük és megtaláltuk a már régről ismert palacsintázó helyünket, bár néhányan itt is a hagyományőrző sztapacskát fogyasztottak.

Visszafelé egy kicsit rövidebb utat választottunk a kék  jelzésen. Itt nem volt sártenger és traktornyom, viszont csodálatos kilátás nyílt a távoli Tátrára.

Útközben elmentünk a Piszkéstetői obszervatórium mellett, ahova legközelebb bebocsájtást kérünk.

A csillagvizsgáló előzetes bejelentkezés alapján, egész évben ingyenesen látogatható az alábbi napokon: kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap 14:00 órai kezdettel. 
A látogatóknak szakvezetést biztosítanak. 
Bejelentkezni a latogatas@konkoly.hu email címen lehet, legkésőbb a látogatást megelőzően három nappal. 
A program időtartama 1-1,5 óra.

A rövidebb utat azért választottuk, hiszen siettünk vissza a délutáni bográcsolához, mert estére bizony ebben a magasságban igen hideg lesz a kinti főzőcskéhez, de megérte.

Jót vacsoráltunk és megismételtük az előző esti programot; beszélgettünk sokat és jókat, majd nyugovóra tértünk ismét.

Néhány körtúra ajánlattal szolgálhatunk:

• Galyatető – Vöröskő-kilátó – Mátraszentlászló – Három falu temploma – Mátraszentimre – Bőgős-rét – Galyatető

Távolság: kb. 10 km
Szintemelkedés: kb. 250 m

• Fallóskút – Fiúsom-völgy – Csörgő-szurdok – Hutahely – Mátraszentimre – Mária kápolna – Fallóskút

Távolság: kb. 10 km
Szintemelkedés: kb. 400 m

• Mátraszentimre – Mátraszentistván – Vörös-kő kilátó – Három falu temploma – Mátraszentimre

Távolság: kb. 6 km
Szintemelkedés: kb. 200 m

• Mátraszentimre – Bagolyirtás – Fallóskút – Szentkút – Mátraszentimre

Távolság: kb. 8 km
Szintemelkedés: kb. 160 m

• Mátraszentimre – Hutahely – Csörgő-patak – Ágasvári th. – Ágasvár csúcs – Mátrabérc – Mátraszentistván – Mátraszentimre

Távolság: kb. 13 km
Szintemelkedés: kb. 500 m

• Mátraszentimre – Fallóskút – Mátrakeresztes – Csörgő-patak – Fiúsom-patak – Mátraszentimre

Távolság: kb. 14 km
Szintemelkedés: kb. 500 m

• Mátraszentistván – Mátraszentlászló – Piszkéstető – Bőgős-rét – Mátraszentimre – Narád-oldal – Mátraszentistván

Távolság: kb. 6 km
Szintemelkedés: kb. 190 m

• Mátraszentlászló – Lengyendi-galya – Galyatető – Piszkéstető – Mátraszentlászló

Távolság: kb. 8 km
Szintemelkedés: kb. 220 m

• Szénégetők útja - Mátraszentimre – Cserkő bánya pihenő – Bőgős rét

A már meglévő – a Széchenyi utca végéből induló -, Bőgős-rétre vezető, kedvelt sétaút ideális adottságait használták ki a tervezéskor. A mindössze 600 méter hosszú sétány alig 30 méteres szintemelkedést jelent, így valóban kellemes időtöltést kínál azoknak is, akik nem különösebben kedvelik a fárasztó, hosszú túrákat. A Szénégetők útja a Cserkő bánya pihenőtől indul. Az 1990-es évekig az itt bányászott nyersanyag, az ún. “cserkő” – sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezit, keménysége, fagy- és kopásállósága miatt – a mátrai üdülőhelyek jellegzetes építőanyaga. A kiépített pihenőnél a bányáról ismertető olvasható. A Szénégetők útja 13 táblát tartalmaz, ezeken a fotók mellett rövid ismertető szöveg olvasható többek között az alábbi témákról: fák, ehető és mérgező gombák, emlősök, madarak, erdőművelés, vadgazdálkodás, aktív pihenés. A Szénégetők útja a Bőgős-réten ér véget. A rét kiépített tűzrakóhelyekkel, padokkal rendelkezik, így kiválóan alkalmas egy kis piknikezésre.

Reggelre újra verőfényes napsütésre ébredtünk. Reggeli után viszont össze kellett pakolni és hazafelé indultunk. A mátrai körtúránk folytatódott, hiszen még van egy csodás vasárnapunk is.

Gyöngyös felé vettük az utunkat az egész autókaravánnal és a célállomás Sástó volt.

Itt is hatalmas tavaszi építkezés folyik; sétautat burkolnak és a kemping épületeit újítják, valamint a Sástó környezetét igyekeznek az eredeti biológiai állapotába visszarendezni fásítással és a sás megvédésével.

Rövid séta vezet egy tavi fahídon át a hely nevezetes kilátójához. A tóban vadkacsák úszkálnak és igyekeznek elkapni egymás elől a gyerekek által bedobált kenyérdarabokat.

      

      

A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő (507 m) tava a Mátra hegységben. Kiváló csónakázó- és horgászhely. Az esővíz által táplált lápos mocsaras tavakat 1960 körül kezdték üdülőhellyé alakítani. Az idők alatt feltöltődő medreket kitisztították és egybe nyitották. A mai tó átlagos mélysége 1 méter.

Sástó jelkép egy különleges kilátó. Lenyűgöző panoráma tárulhat elénk, ha megmásszuk az 53 méter magas Sástói kilátót. A Mátra déli lankáit, Gyöngyöst, Kékestetőt és a környék kisebb településeit, például Gyöngyössolymost, Visontát jól látni, de tiszta időben a budai hegyekig, sőt, a Tiszáig is ellátni az ország legmagasabban fekvő természetes tava melletti szép csigalépcsős kilátóról.

Kevesen tudják, hogy Sástó jellegzetes sárga kilátója kalandos úton érkezett végleges helyére. Romániából utazott Magyarországra, a Szeged melletti Algyőre, ahol olajfúró toronyként szándékozták munkába állítani, de a hazai szabványoknak nem felelt meg. Egy remek ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással a turisták nagy örömére kilátóként üzemeljen. Pár perc alatt könnyen fel lehet jutni, és a jutalom nem marad el, a kilátás Pazar!

Nyitva tartás:
máj. 1. és szept. 1.: 9-18 óráig és szept. 1. és máj. 1.: 9-16 óráig
Jegyárak: 14 éves kortól 200 Ft

A bátrabbak megmászták, a fázósak pedig alulról nézték a panorámát. Bizony valóban néhány fokkal idegebb volt fenn és az éptmény kilengése is kissé ijesztő, de a látvány kárpótolja a fóbiákat – azt mondják!

Fentről kinézték/ük, hogy a következő program az Adrenalin Kalandparkban lesz. Bár a Park csak március 15-én nyit, a bobpálya azért üzemel, így nem hagytattuk ki az élményt. A száguldás után pedig körbesétáltunk, hogy következő kirándulásunk alkalmával már ismerjük a lehetőségeket.

360°-os (átfordulós) hinta, bobpálya, canopy, elektromos Jet-ski, erdei kalandpark, erdei labirintus, eurobungy, függőhíd, gyermek kalandpark, hűsítő permet, íjászat, játszóház, játszótér, kisállat simogató, légvár, mászófal, óriás hinta, paintball, quad pálya, tutaj, űrkarika, vízi akadálypálya, vízigömböc…..”

      

      

      

Mátrafüreden ebédeltünk a Benevár étteremben, ahol 30 éve megállt az idő; hagyományos étlap és ízek, régi vágású pincérek….. Figyelem! Ne várj reformkonyhát itt, viszont jóízűt lakmározhatsz a hagyományos konyha ízeiből, mert elég jól főznek. Van például kakashere pörkölt és sztrapacska és rántott vevő és jóízű halászlé….

Tele hasunkat lesétáltuk, vagyis felsétáltuk a Kozmáry kilátóba. Pár perc gyalog (max 1000 m) az étteremtől, de azért mi kocsikáztunk és csak röviden hegymásztunk.

A több mint 100 éves, patinás kőkilátó gyönyörű körpanorámát nyújt. Nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta. Erre tábla emlékeztet a kilátó falán. A közelmúltban felújított kilátót egy ovis csoport fogadta örökbe, így tiszta, rendes a környezete is. Érdemes tovább kirándulnunk a nem telehasúaknak a sárga ∆ jelzésen a Dobogó-hegyen át, vissza Sástóra, de mi már ebéd előtt jártunk ott.

      

A következő kiránduló célpontunk Benevár romjai, ami Mátrafüred központjából a rövid, de emelkedő kék+ jelzésen érhető el. A vár a Kalló- és a Csatorna-patak közt lefutó bércre épült feltehetően a XII. század végén, de egyes adatok szerint hamarabb is állt is pogány vár.

A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárűs során elpusztult várat  az Aba nemzetségbeli Csobánka comes építtette újjá és tette a család székhelyévé. Csobánka fia, János lakott benne fiaival, akik aztán felosztották maguk között az épületeit. Megfakult iratból ismerjük Benevárt, amiben egy vaskos öregtornyot, mellette palotaszárnyat, kisebb gazdasági helyiségeket és a bejáratot védelmező másik tornyot említettek meg. A hosszúkás, ötszögletű kővárat még kettős száraz árok is védelmezte a támadók ostromától.

      

   

A 14. század elején urai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté tartományúr hatalma előtt; a továbbiakban a Csobánka fiak őt támogatták fegyveres erejükkel. Az országot egyesítő Anjou Károly király győzelme után menekülniük kellett ősi fészkükből, melyet az uralkodó, Szécsényi Tamás főnemesnek adományozott. A továbbiakban ennek a főúri famíliának a tulajdonaként, a hozzá tartozó jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentős értéket képviselt, mivel a közeli Gyöngyös mezővárosa is hozzá tartozott.

Pusztulása egyes feltételezések szerint a 15. század elején élt földesúr, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be. A főnemest magaLuxemburgi Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett, és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót az országból való száműzetésre, valamint teljes birtokelkobzásra ítélték. Így Zsigmond királyé lett a vár, aki előbb Borbála királynénak, majd Albert király  a Rozgonyiaknak adományozta. Bene várát valószínűleg a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le.

Az ásatások során előkerültek az egykori palota maradványai, valamint egy ciszterna és a XII. századból származó III. Béla-pénzérmék. Bár a romok állapota és felújítottsága nem közelíti meg a már említett Kisnánai Várat, de mindenképpen érdemes eltúrázni ide, mert valószínűleg minden évszakban csodálatos patakcsörgedezés mellett vezet az út. Szépen kiépített, ötletes pihenő-, tűzrakó- és lakmározóhelyek mellett gyalogoltunk.

      

      

Mártai kirándulásunk vége felé a lemenő napsütésben ellátogattunk még két csodálatosan szép templomba; Gyöngyössolymosra, valamint Gyöngyöspatára.

A Gyöngyös közelében elhelyezkedő Gyöngyössolymos több látnivalóval is büszkélkedhet, így a Mátra kisvasúttal is érdemes idevonatozni.

A Gyöngyösről vezető út mellett található, kis kápolnaszerű épületben áll Nepomuki Szent János szobra. A Jánoskát a 18. század végén a falu földesura, az akkori egri püspök gróf Eszterházy Károly emeltette.

A Mátrába vezető 24-es főútvonal mellett, a gyöngyössolymosi leágazás déli oldalán emelkedik a geológiai értékként nyilvántartott Bábakő, a Mátra utóvulkáni működésének terméke. A Bába-kőhöz népmondák is fűződnek, miszerint a középkorban gonosz boszorkányokat égettek máglyán el.

A település központjában álló plébániatemplom, a Szent Miklós-templom a község legfőbb nevezetessége Stílusjegyei alapján a XIV. században épülhetett. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamát már Kisnánán megfigyelhettük a várban, de hamarosan Gyöngyöspatán is találkozunk hasonlóval. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van. A templomba sajnos csak a misék alatt lehet bejutni, nincs kiírva telefon és elérhetőség a turisták számára.

Következő állomásunk Gyöngyöspata, ahol az út mellett a központban áll a Kisboldogasszony templom, amely mind építészetileg, mind művészettörténeti szempontból kiemelkedő értékű. Egyedisége mindenkit magával ragad!

      

A gyöngyöspatai Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom XV. századi gótikus szentélyében Magyarországon egyedülálló témájú és szépségű faragott, barokk főoltár – a Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa motívumú oltár áll.

A nyolc méter magas, mozgalmas, sokalakos oltár valószínűleg dél-lengyelországi mesterek műve a XVII. század közepéről. Az oltáron fekvő Jessze életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok próféták – köztük Salamon és Dávid – dús aranyozású, festett szobrai fölött koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek Énekéből vett idézetekkel, az ágakon még két szőlőlevél is díszlik. A középső oltárkép ovális keretben Mária születését ábrázolja. Az idők során sérült és átalakított oltárt 1968 után az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei mesterien restaurálták. A háromhajós gótikus templom az egyik legszebb hazai gótikus műemlékünk.

A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható! illetve helyben is felhívhatók az alábbi számok:
Tel: +36 37/364-219, +36 30/239-2728, +36 30/451-3234

Végül, de nem utolsó sorban a hazafelé vezető úton megkereshető Apc település közelében Magyarország három csodálatos tengerszeme közül az egyik.

A Mátra rejtett kincse ez a csoda, amely a festői szépségű Zagyva folyó völgyében fekszik az alig háromezer lelket számláló Árpád-kori falu, Apc északi szegletében. Különleges fekvése és zafírkéken csillogó vize miatt leginkább egy egzotikus ország egyik eldugott öblére emlékeztet a Széleskő-bányató .A természetvédelmi területen az 1960-as években fejeződött be a bányászat, a kivájt öt-tíz méter mély szakadék pedig lassan megtelt csapadékkal és talajvízzel, létrehozva ezt a hatalmas sziklaszirtek övezte aprócska gyöngyszemet a Mátra délnyugati csücskében.

   

Az apró bányatavat a 21-es út felől lehet megközelíteni. Mivel nem tartozik a leglátogatottabb tavak közé, sosem kell zsúfoltságra számítani.

FANTASZTIKUS HÉTVÉGE VOLT. SZERETETTEL AJÁNLOM NEKED IS!

 

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!