Még a negatív reklám is lehet pozitív hatású, ha jól sáfárkodunk vele! Miért ne lehetne Ozorának jó üzlet a nyári fesztiváli botrány által keltett hírnév, hiszen csodálatos reneszánsz látnivaló van a településen, amihez mesés legendák kötődnek és a tolnai dombság bámulatosan festői?
A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt Ozora egy bizonyos „Azara” – később Ozora család birtoka volt már az 1300-as évek kezdetén is.
A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.
Különleges nevezetességeinek mindegyike megér egy látogatást:
- A kétemeletes, négyszög alakú reneszánsz vár, amelyet Ozorai Pipó, Zsigmond királyunk firenzei hadvezére építette a 15. század elején.
- Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.
További érdekesség, hogy
- a volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.
- valamint az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.
- A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.
Mindenekelőtt Ozorai Pipó személye és élettörténete izgalmas, és az ő alakján keresztül válik érdekessé maga a hely. De az is igaz, hogy olyan a vár mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából.