Rajongója vagyok a Dunának és általában mindenféle természetes víznek. Imádok úszni, vitorlázni és vízi túrázni. Mindig is szerettem azokat a településeket, amelyek víz partjára épültek, így Vác is egyik kedvenc városom. Ráadásul a Duna bal partjáról csodálatos a naplemente a Duna felett, ami mindig elvarázsol.

Most, hogy Vácon Málnárium – Több, mint fitnesz női klubot nyitok, kötelességemnek érzem, hogy alaposan meg is ismerjem a város. Nem áll tőlem távol az ilyenfajta ismerkedés, hiszen egyik kedvenc hobbim, és szakmám is az idegenvezetés, túravezetés.

Mielőtt belevágunk a váci hölgyek megismerésébe, városnézésre indultunk Bogival, hogy felfedezzük, hova is kerülünk, hol leszünk „gyüttment” vállalkozók.

Kirándulásunkat egy rövid történelmi visszatekintéssel kezdtük:

A víz közvetlen közelsége, a dombság, erdőség mindig kiváló adottság a biztonságos lakóhely kialakításához, így természetesen a város területe több évezrede lakott, de magyar 1000 esztendő történelme a honfoglalással kezdődik, majd Szent István királyunk elsők között kezdte meg a váci püspökség szervezését, így az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

Számomra mindig izgalmas, hogy honnan kapta a nevét egy-egy település. Vác esetében sem egyértelmű helyzet, de a legizgalmasabb legenda szerint egy Vác nevű remetéről nevezték el, aki az itteni erdőségben élt, amikor 1074-ben a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt.

I. Géza király a győzelmes csatát megelőző fogadalma beváltásaként építtette ide a Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyházat, őt abban is temették el 1077-ben.

A középkorban a vízpart mellett megépült a váci vár, ami folyamatosan fontos hadi szerepet játszott már az 1241-es tatárjárás idején is. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

A 14-15. században Vác békés reneszánsz virágzásnak indult Báthory Miklós humanista püspöknek köszönhetően, aki szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A török a várost többször megostromolta és csak 1686-ban szabadult fel végleg.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc-rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki elsősorban a püspök-földesurak kezdeményezésére, akik különböző kedvezményekkel csábítottak ide katolikus telepeseket zömmel németeket, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság – különösen a szőlőtermesztés – és a kézművesipar is. 

Az 1740-es évek elején pusztító pestis járvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal.

 Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A városban lengyel árvaház működött, és számos lengyel zsidó felnőtt és gyerek is menedékre lelt itt

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es években megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította.

Az újonnan alapított bánya miatt felduzzadt a lakosság, amely kiszolgálására lakótelepet építettek, de a rendszerváltás után az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház visszakapta vezető szerepét, ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat.

  • (1) Nagyboldogasszony Katedrális
  • (2) Piarista Gimnázium
  • (3) Püspöki Palota
  • (4) Korsós lány és a Zenepavilon
  • (5) I. Géza király szobra a várfalon
  • (6) Ferences templom
  • (7) komp
  • (8) Hegyes torony
  • (9) Városháza
  • (10) Irgalmas rendi Kórház és kápolna
  • (11) Mihály Patisserie Cukrászda
  • (12) Bécsi Kapu
  • (13) Diadalív
  • (14) Pannóniaház
  • (15) Nagypréposti Palota
  • (16) Czázás András Ház
  • (17) Sznet Mihály templom romjai
  • (18) Hajótörténeti Múzeum
  • (19) Kúria Ház – SAjdoj Mosoly Múzeum
  • (20) Fehérek temploma
  • (21) Görög templom és Memento Mori
  • (22) Sznetháromság szobor
  • (23) Piarista templom
  • (24) Karolina Kápolna
  • (25) Zsinagóga
  • (26) Evangélikus templom
  • (27) Szent Rókus Kápolna
  • (28) Alsóvárosi Református templom
  • (29)Gombás patak hídja – Kőszentes Híd

Amikor előzetesen átolvasgattam több váci internetes írást, megijedtem, hogy mennyi mindent kell, vagy inkább érdemes megismernünk a városban. Lehetetlen ezeket egy napba sűríteni, ezért tematikus városnézéseket tartunk, amelyekről egyenként számolunk majd be, ahogy belátható időn belül időnk lesz mindent végiglátogatni, múzeumokat, minden templomot, világi és egyházi érdekességet. Mostani sétánk során csak kívülről ismerkedünk a város nevezetességeivel, későbbre halasztjuk a mélyebb megismerést.

Nagyboldogasszony székesegyház (1)

Első kirándulásként tehát egy rövid sétát tettünk a Vácon, amit a város egyházi főterén kezdtünk, mert számomra különleges érdekesség, hogy Vácnak két főtere van; világi és egyházi.

Az egyházi főtéren áll természetesen a váci Nagyboldogasszony székesegyház, amelyet monumentális méretei miatt gyakran Váci Dómnak is neveznek. Ez az épület a Váci egyházmegye széktemploma, hazánk egyik legnagyobb katedrálisa.

Eszterházy Károly püspök döntése alapján 1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban. Döbbenetes módon ebben az időben Vác magyar és német lakosságát palánkkal választották el egymástól, de Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét.

Az eredeti osztrák elképzelés, amely szerint itt a római Szent Péter bazilikához hasonlatos kéttornyú templom épült volna, az új püspöknek, Migazzi Kristófnak nem tetszett, így a megkezdett épületet átterveztette és végül Oswald Gáspár piarista szerzetes művezetésével 1777-ben elkészült a katedrális a mai formájában.

A kéttornyos templom nyugat felé, a Duna irányába néz. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyar példája, mely követőket nem talált.

A székesegyház monumentális méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A D.O.M. felirat a latin „Deo Optimo Maximo” („a legfőbb istennek szentelve”) rövidítése, melyet a látogatók gyakran a templom püspöki székhely voltára utaló dóm szóként értelmeznek.

A bejárat előtt magasodó korinthoszi oszlopok átmérőjét 4 ember tudja csak körbeérni, mint egy-egy hatalmas famatuzsálemet.

  

A dóm belseje összesen 5000 személy befogadására alkalmas.

Érdekesség, hogy a ma látható főoltárképet, amelyen Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatása látható,  Migazzi püspök nem találta kellően áhitatosnak, ezért egy olajfestménnyel eltakartatta. A XX. századig 170 éven keresztül nem volt látható. Úgy látszik akkoriban is voltak hibás döntések!

A tornyokban 5 harang lakik – nagyon szeretem ezt a kifejezést, amit a rádióban a déli harangszó előtt is mindig így használnak egy-egy templom bemutatásakor.

Az altemplom kriptáiban nyugszanak a város püspökei, még azok is, akik Migazzi elődei voltak, mert a püspök a lebontott felsővárosi Szent Mihály templomból ide hozatta nagy elődeinek maradványait.

A székesegyház kivételes akusztikája miatt hangversenyeknek is otthont ad, amit szerintem nem fogunk kihagyni a közeljövőben.

Piarista Gimnázium és Kollégium (2)A székesegyházból kilépve a monumentális tér jobb oldalán áll a Piarista Gimnázium és Kollégium hatalmas barokk épületegyüttese, amelyet gróf Kollonits Zsigmond váci megyés püspök 1714-ben alapított. Kezdetben az alapismeretek mellett szónoklatot, a számtant és ének-zenét tanítottak. Gróf Migazzi Kristóf 1757. június 2-án lett váci püspök, aki mind a város, mind a váci piarista iskola talán egyik legnagyobb jótevője. Mikor elnyerte a bécsi érsekséget és a bíborosi méltóságot, a két rábízott egyházmegye felvirágoztatásán dolgozott, mert 1761-ben Migazzi végleg Vácra került, mint a váci egyházmegye örökös adminisztrátora.

Migazzi bíboros gondossága és szervező módszere annyira eredményes volt a magyar ifjúság nevelésében, hogy Pest Vármegye vezetői is szükségesnek tartották, hogy köszönetet mondjanak ezért. A meghatódott püspök erre meghívta Mária Terézia királynőt és családját egy váci látogatásra, hogy megtekintse a város értékeit, köztük az ifjúságot.

1764. augusztus 28-án látogatta meg Mária Terézia királynő Vácot. Ennek tiszteletére épült az a Kőkapunak nevezett Diadalív, ahova csak a sétánk vége felé fogunk elérni. Ott mesélek majd róla.

Sajnos a Kalapos Király, II. József feloszlatta a rendeket Magyarországon, sőt a legszembetűnőbb változást katonai terveinek valóra váltása okozza Vácott, mert kaszárnyának foglalták le a rendházat és a templomot a törökök ellen tervezett hadjárat előkészítéseként.

Később a 20. században először a Tanácsköztársaság idején, majd a 2. világháborút követően is államosították az egyházi iskolákat és feloszlatták a szerzetesrendeket.

Csak a rendszerváltás után kapta vissza az egyház régi tulajdonait és indult el újra az egyházi oktatás Vácon.

Nézzük csak, kik voltak e falak híres oktatói, tanulói:

  

A Székesegyházzal szemben a Püspöki Palota (3) áll, amely 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Az épület alatt többszintes pince áll, ami az egykori hatalmas szőlőbirtokok termésének befogadására készült. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

A Püspöki Palota előtt áll Migazzi püspök úr szobra, a másik oldalon pedig Szent István királyunk szobra mellett elhaladva lesétálunk a Duna partra, ahol egy korsós lány állja utunkat a Zenepavilon (4) előtt a délutáni lemenő nap fényében.

Az öntött vas kupolás építmény a korzó fantasztikus vasrácsával együtt került Vácra és eredetileg a püspöki kert támfalának Petróczi-utcai bástyáján állították fel.  A váci korzó díszes vasrácsát Feszl Frigyes tervezte és állítólag az Országház építésekor feleslegessé vált, ott felszedett elemeket hozták ide.

A Duna belváros alatti partszakasza már szerepet játszott 1764-ben Mária Terézia váci látogatásának programjában is. A felséges család sétákat tett itt, és innen csodálta a vízi látványosságokat. Manapság tavasztól őszig számos rendezvény követi egymást ezen a helyen. Csúcspontjuk a júliusi Váci Világi Vigalom, amelynek szabadtéri színpada áll a pavilon Duna felőli oldalán. Maradandó élmény lehet egy szabadtéri előadás holdfényben, a csillogó folyó partján.

Gyönyörű februári vasárnap van, és bár csípős egy kicsit az idő, mégis rengetegen sétálnak a korzón most is.

Kicsit délebbre fordulva, a Duna partján sétálva I. Géza király szobrát (5) fedezhetjük fel az egykori váci vár falairól a Duna felé emelve karjait. Ő volt, aki először épített itt templomot, és itt is temették el.

A Ferences templom és rendház a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. Az 1721-1761 között megvalósított barokk templom berendezése, felszerelése igen gazdag, fő ékessége kora rokokó emeletes fa főoltára. A templom melletti rendházban működött valaha a Kapisztrán Nyomda, majd Váci György könyvkötő mester műhelye, aki hajdan 6 évig az angol királyi család, majd a magyar országgyűlés könyvkötője is volt.

A sétányon észak felé haladva a strand és uszoda mellett is elhaladtunk. Remek lehet nyáron, hiszen közvetlenül a Duna mellett van.

A kompig (7) sétáltunk, ahol a parton áll Árpádházi Szent Erzsébet különleges csillogó krómacél szobra.

A váci komp egész évben folyamatosan közlekedik a Szentendrei szigetre és vissza. A múltkor ezzel érkeztünk Vácra.

Kicsit északabbra a váci vár nyomait is láthatjuk, bár nem sok maradt belőle. Bástyából is mindössze egy áll, az is érdekes módon egy lakóház része lett – Hegyes torony (8) a neve.

Elbúcsúzva a Duna parttól az Esterházy kávézó most éppen üres terasza, majd Vác egyik legrégebbi étterme, az Aréna Étterem és Sport Pub bejárata mellett haladtunk el és felsétáltunk Vác világi főterére, a Március 15. térre (9), amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy ez lett a város kereskedelmi és a közigazgatási központja.

Egyedülálló hosszúkás háromszögű alakját 1761-ben kapta, amikor a középen álló, nagyon rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot lebontották. E téren épültek fel a XVIII. század elején a legszebb középületek és polgárházak és itt működött a piac is 1951-ig. A teljes – Március 15. teret körülvevő – történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

  • Balra az első a Városháza (9) műemlék épülete. Egy 1680-ból származó térkép szerint ezen a helyen török fürdő állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl. A mai épületet Althann Mihály Frigyes püspök kezdte építtetni 1735-ben, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A homlokzaton Justiciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tőle jobbra és balra egy-egy fekvő nőalak a magyar, illetve a Migazzi címert tartja.
  • Az Irgalmas rendi kórház és kápolna (10) műemlék, két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a szemináriumnak, a magasabb kórháznak épült. A kórház része egy kápolna is, melyet a huszártorony jelöl.
  • Elérkeztünk végre városnéző túránk egyik fontos állomásához, 2018-ban az ország legjobb cukrászdájának választott Mihályi Patisserie Curkászdába (11). Már másodszorra járok itt és bevallom nagyon meglepett a csekély mennyiségű választék és az is, hogy sok negatív hozzászólást olvastam róluk. Ugyanakkor valóban különleges és finom minden termékük. Kíváncsi vagyok, hogy nyáron, szép időben mekkora lesz a forgalma.
   
  • A teret az un. Bécsi vagy Felső Kapu (12) zárja, amely monumentális kaputorony maradványait Mária Terézia látogatására készülve bontották el. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik.
  • Ha itt továbbsétálnánk, amit majd máskor meg is teszünk, akkor jutunk el a híres váci Diadalívhez(13), amely az országban egyedülálló építmény. Ugyan Mária Terézia tiszteletére építettek, és mindössze fél év alatt készült el az országosan is egyedülálló műemlék, de a legenda szerint a császárnő annyira bizalmatlan volt, hogy nem hajtatott át alatt.
  • Visszafelé a tér bal oldalán található a Pannónia Ház (14), amely  az egykor itt működő szállóról kapta a nevét. A mai ház épület helyén a középkorban két telek állt, amelynek nyomát két pince őrzi, egyikben a 15. században épített boltíves pincelejáróval. A két telek a 18. században a püspökség tulajdonába került, s az egyesített telkeken a püspökség építette fel a mai épület elődjét. A 18. század végén itt működött az uradalmi kocsma és az Arany Szarvas névre keresztelt vendégfogadó. Az épület földszintjén kereskedés, majd kávéház is működött, emeletén bálterem is volt, ahol bálok, mulatságok mellett színházi előadásokat is tartottak, még Petőfi Sándor is megfordult itt. Hol nem? A püspöki uradalom 1889-ben adta el az épületet, amely ezt követően is szállodaként és vendéglőként üzemelt, de nevét Pannonia házra változtatták.
  • Nagypréposti Palota (15) műemlék épülete már az 1700-as években kanonoki ház volt, majd a XVIII. században átépítették. Ebben a házban lakott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. A kőkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögű oromzat szobrokkal és vázákkal díszített. Az épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.
  • Siketnémák Országos Intézete szintén (16) műemlék épülete két kis középkori házból áll, amely a török kiűzése után a püspöki palotaként működött. 1741-ben az udvar felé U alakú palotává képezték ki és 1764-ben Mária Terézia családjával itt szállt meg. Miután Migazzi püspök új palotájába költözött, ezt követően az épület kollégiumként működött, később az angolkisasszonyok zárdája nyert benne elhelyezést, majd katonai célokat szolgált. 1802-ben Chazár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét és azóta is e nemes célt szolgálja.
  • A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály templom (17) és annak temetőkertje rajzolódik ki. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt, hozzá viszonyítva alakították a környező városrészt. A barokk időkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelő katedrálissá fejleszteni, de sikertelenül. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.
  • A főtér kiszélesedő részének sarkán áll a Hajótörténeti múzeum (18), amelyben 150 hajómakett látható. Ezt mindenképpen meg kell belülről is nézni
  • Kuria (19)műemlék jellegű épülete a középkori káptalanház nevét őrzi, amely helyén épült barokk házat 1770-ben már szállóként említik. Ma az épületben Bormúzeum és a Sajdik gyűjtemény található. Sajdik Ferenc az első karikaturista, aki Kossuth díjat kapott. Ki ne ismerné híres rajzfiguráit, Gombóc Artúrt, Pom-Pom-ot, vagy a Nagy ho-ho-ho horgászt.
  • A tér sarkán áll a Fehérek temploma és rendház (20) műemléképülete. Nevét a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta, akik templomukat 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc miatt csak 1755-ben kezdhettek hozzá a belső díszítéshez. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban jóval gazdagabbak. A Fehérek temploma oldalhomlokzatán Szent Hedvig szobra magasodik egy kút fölé. Nagy Lajos királyunk lánya, a közelmúltban szentté avatott legendás lengyel királynő néhány éve lett a Dunakanyar védőszentje. A templom kriptájában bukkantak a régészek az egyedülálló barokk kori temetkezési lelet együttesre, melynek kiállítóhelye a Görög templom alatti középkori pincében található. A szomszédos épület eredetileg a dominikánusok kolostora volt.
  • Végül a szomszédos barokk épületudvarról nyíló kertben álló A Görög templom (21) is műemlék. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették 1793 és 1795 között. A templom ma időszaki kiállító terem.
  • Ugyanezen lakóház alatti hétszáz éves kőpincéjében kapott helyet Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben, a különleges klíma eredményeként természetes módon hihetetlen jó állapotban konzerválódtak, mumifikálódtak, ruháik, velük temetett tárgyaik is meglepő épségben megmaradtak. A kiállítás a kor temetkezési kultúrája mellett a korabeli élet színes tárgyi világát is bemutatja. A vizsgálatok kimutatták, hogy a halottak némelyike életében (feltételezések szerint génmutáció révén) rezisztens volt különböző halálos betegségekre.
  • A világi élet kereskedelmi velejárója a piac, amely itt, a világi tőtér szomszédságában található.
Elhagyva Vác világi főterét elindultunk visszafelé az egyházi főtér irányába és eljutottunk a Szentháromság térre, ahol természetesen egy barokk Szentháromság szobor (22) áll, amit az 1740-41-es években pusztító pestisjárvány túlélői emeltek hálájuk jeléül.

Az itt magasodó Piarista templom (23) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban átalakították. A templom különlegessége a velencei metszett tükörüveg főoltára. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Valaha Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült, a templom közelében ennek a korábbi lakóháznak díszes kapuját is láthatjuk.

Végül mai sétánk végén visszaértünk a Nagyboldogasszony székesegyházhoz, de méltó befejezésként még meglátogattuk a közeli Kossuth téren a Váci remete szobrot. Ő volt ugyanis az, akiről a legenda szerint a város a nevét kapta, ugyanis ezen az erdős helyen nem lakott más csak egy “Vácz” nevű szentéletű remete. Vele találkozott a magyar trónért vívott döntő csata előtt Géza herceg és a később Szent László királyi testvér. A vadászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő gyertyákat hordozó szarvas, elvezette őket egy Duna parti magaslatra, s ott eltűnt a szemük elől. A különös élmény hatására később I. Géza király azon a helyen – a váci vár területén – alapította meg az első püspöki székesegyházat, amit Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Néhány év múlva Gézát ebben a templomban temették el.

Mai váci sétánk ezzel véget ért, de hamarosan folytatjuk a még alaposabb megismerést…….

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!