Tokaj világhírneve és a Bodrog folyó csodálatos tája hosszú évek óta visszavonz a vidékre.Hol evezni, hol túrázni, hol a Téka táborba, máskor pedig nosztalgia vonatozva jártam itt.
Idei vízitúránk élményét szeretném megosztani azzal a szándékkal, hogy kedvet csináljak ehhez a csodálatos vidékhez. A virtuális túra végén eseménynaptárban lehet izgalmas programokhoz időpontot találni.
Péntek délután felkerekedtünk és meg sem álltunk Szerencs városáig, ahol mindössze a városkapunál időztünk egy kicsit és megnéztük a Munkás Szent József templomot, amit 2002-ben szenteltek fel.
A templom sátor formája az 1100 éves honfoglaló Árpád vezér sátrát, a földtöltés pedig a közeli Takta földvárat idézi. A templom előtt álló harangláb három harangja 2004. március 20. óta hívja szent misére a híveket.
A korábban nagy vihart kavart Világörökség kapuzat a város jelképe, mivel Szerencs a „Hegyalja kapuja”. Kilátó és kávézó működik benne, de nem túl barátságos és hívogató a környezete. Jövünk még mi erre és akkor megígérem, iszunk fenn egy kávét és a Rákóczi várat is megnézzük, de most sietünk tovább.
Tarcalnál megláttunk egy kedves kis kápolnát a hegyen és odaautóztunk. A XVIII. századi barokk stílusú Szent Teréz kápolna igen rossz állapotban van, se ajtaja, se ablaka, de láthatóan tisztelik, ha szegényesen is, és gyönyörű kilátás nyílik innen a tokaji tájra, a Kopasz hegy csúcsára és a környék szőlőire különösen naplementében.
A Honfoglalás kori település a Rákóczi szabadságharc idejéből vált híressé, mert innen indult el a felkelés. Később a Dégenfeld család birtoka lett és Gróf Degenfeld Imre egyik alapító tagja volt az 1857-ben alakult Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületnek.
A háborúk után Degenfeld Sándor (1922-) vagyonától megfosztva Romániában élt. 1963-ban Németországba költözött feleségével, Bethlen Ágnessel. A család 1994-ben visszavásárolta a szőlőbirtokot, vele együtt a kastélyt is, melyet felújítva négycsillagos 20 szobás Dégenfeld kastélyszállóként nyitottak meg 1996-ban a Terézia kertben, amely a szőlő birtok középpontja.
Legközelebb itt szálljunk meg!
Tokajban hamar megtaláltuk a Bodrog partján a szállásunkat, ami egy barátságos, ám félig kész turistaház közvetlenül a vízparton. Mindenki saját kétágyas fürdőszobás szobácskát kapott papírvékony falakkal, de a házigazda rendkívül kedves, szolgálatkész úriemberként viselkedett.
Szállásunk közelében volt látható a nemrég elhunyt Makovetz Imre egyik régi, de mára rettenetesen elhanyagolt ismeretlen funkciójú épülete, valamint a zsidó temető szintén elgazosodott kertje. Úgy látszik mára már kihaltak a környék zsidó borkereskedői?
A város viszont elég messze volt, de begyalogoltunk éhesen és szomjasan. Viszont meglepődtünk, mert május közepe ellenére nagyon gyér a forgalom, szinte minden zárva van péntek este, beleértve a Rákóczi pincét is. Sajnos viszont a Tisza parton álló Bonchida étterem zsúfolásig tele, így kénytelenek vagyunk átballagni a szomszédos szálloda éttermébe halászlét és jó Tokaji borokat kóstolni. Rendkívül kedvesen fogadtak bennünket, de a vendéglátás sem gyorsaságban, sem minőségben nem volt magas színvonalú. A bor megtette hatását és mi csak a szépre vagyunk hajlandók emlékezni.
Az esti város viszont csodaszép!
Másnap indult a Bodrog túra. Érdemes tudni, hogy a 65 km hosszú Bodrog folyó Magyarországi szakasza 51 km és a folyó az egyik leglassabb folyású vizünk. Hatalmas árterületen a szabályozás után 22 holtág maradt. A Tisza-Bodrog határolta terület a Bodrogköz, amelynek természetvédelmi területe a Tokaj melletti Bodrogzug. Itt hajókáztunk egész nap és csodaszép természetet láttunk. Beszéljenek a képek a szavak helyett.
Estére nem fáradtunk el még eléggé ezért elhatároztuk, hogy megmásszuk a Kopasz hegyet – mit számít nekünk a meredek hegyoldal.
Előtte viszont a rekkenő melegben úsztunk néhányan az igencsak hideg Bodrogban, hogy kellő frissességgel indulhassunk a nagy túrára.
… és hogy szomjasak se legyünk, betértünk egy pincébe is néhány jó Tokaji bort megkóstolni.
Maga a Kopasz-hegy az Alföldre mélyen előreugró, izoláltan álló vulkáni kúp, ami 514 méter magasan, meredeken emelkedik ki a tengerszint felett 100 méter körüli magasságú csatlakozó síksági kistájakból.
Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényei hetven-nyolcvan kilométer hosszan és három-négy kilométer szélesen vonulnak végig a Zemplén délkeleti – délnyugati lankáin. Első és másodosztályú szőlőtelepítésre alkalmas területei meghaladják a 7000 hektárt, igaz manapság alig 5000 hektáron díszlenek ültetvényei. Összesen 28 település tartozik Magyarország történelmileg leghíresebb borvidékéhez. Tokaj egyedi helyzetét számos tényező kivételesen szerencsés együttállásának köszönheti. A vulkanikus altalaj (agyag, lösz), a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma mind-mind olyan adottságok, amelyek együtt teszik a vidéket világon is egyedülállóvá. Rendkívül kedvező környezetet biztosít a botrytis cinerea (nemespenész) kialakulásának, majd az ezt követő aszúsodási folyamatnak. A borokat a sziklába vájt pincék hatalmas rendszerében érlelik, ahol az állandó 12 °C körüli hőmérséklet és a magas 95% körüli páratartalom ideális a borok érlelésére.
A 9-15 millió évvel ezelőtt kialakult vulkánok egyikére kell csak felmásznunk, és mint ahogy könnyen kiszámítható, mindössze kb. 400 m-t emelkedünk. De milyen meredeken és milyen gyorsan, hogy még elkerüljük a vészesen közelgő országos vihart!
A csodálatos napsütésből hegymászásunk alatt viharos szél és sötét felhőzet keletkezett. Több helyen azért megálltunk pihegni és a csúcson szájtátva bámultuk az elénk táruló tájat.
Igyekeztünk vissza a városba a közeledő vihar elől, ami végül csak éjszaka tört ránk hatalmas szélviharral és hidegfronttal.
A Tisza parton álló Bonchida étterem szinte üresen fogadott bennünket, ami rendkívül meglepő május közepén szombat este. Viszont remek volt a halvacsora. Jó szívvel ajánlom mindenkinek a konyháját!
Vasárnap aztán ideális kiránduló idő fogadott bennünket, vagyis kellően hűvös lett a rekkenő hőségből.
Mai program: Boldogkőváralja; vár és Péchy-Zichy kastély és egy elegáns Tokaji bor-ebéd Tállyán az Oroszlános fogadóban.
A Boldogkői vár Boldogkőváralja község felett ovális alakú andezittufa hegy tetején emelkedik a magasba. A vár a tatárjárás után épült, mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.
Az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát. A zavaros török időkben még Brankovics György szerb despota birtokába is került Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács várakkal együtt. Mohács után, a kettős királyság alatt gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol pedig János király birtokába volt. Később a hírhedt a Bebek család kezére került. A Bebek família a kor leghíresebb, sőt leghírhedtebb családjai közé tartozik. Vagyonukat eredetileg bányaművelésből szerezték. Általában vitéz katonák, de semmiféle cselszövéstől, bűntől nem riadnak vissza. Boldogkő várában feltételezhetően pénzhamisítással is foglalkoztak.
Itt káplánkodott Boldogkőn a magyar reformáció egyik kiemelkedő alakja Dévai Bíró Mátyás a későbbi “magyar Luther”. Balassi Bálintnak is kapcsolata volt a tájjal, többek között itt írta a Borivóknak való című versét.
„Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből,
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből!”
A Rákóczi szabadságharc idején a vár egy rövid időre Thököly kezére is kerül. A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig. 1945 után kerül állami tulajdonba. A vár régészeti feltárása 1963-ban indult meg, majd az egykori palotarészben turistaszállót alakítottak ki. A festői fekvésű vár kedvelt kirándulási célpont lett.
A 90-es évek elején a turistaszálló megszűnt, a helyére hadtörténeti kiállítás és ólomkatona kiállítás került, ahol a honfoglalástól a ’48-as szabadságharcig felépítették a magyar történelem jelentős csatáit.
A Vár pincéjében középkori hangulatú és ételkínálatú étterem működik, de mi azért csak egy-egy olasz kávé ittunk.
A település további nevezetességét, a Péchy-Zichy kastélyt csak kívülről sétáltuk körbe. A kastélyt Péchy Gábor építtette 1786-ban, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lőcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következő tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón.
A kastélykert, melyet a kastély építésével egy időben, az egykori öreg erdőből alakított ki a Péchy család, az angol és francia kertépítészet stílusjegyeit hordozza. Különleges mikroklímáját kezdettől fogva a rajta átvezető Tekeres patak és az általa táplált tó határozza meg.
Az alaposabb megtekintést valószínűleg előzetes bejelentés alapján lehet csak megtenni, mivel jelenleg valamilyen szociális gyermekintézményként működik, tehát sajnos nem az eredeti pompájában.
Tállya megér egy teljes napot, de mi már másodszorra hagyjuk ki ezt a lehetőséget. Tavaly rendkívül hideg, esős időben jártunk nosztalgia vonattal a Szamorodni és szalonna fesztiválon.
Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.
A középkorban vára is volt, de a 16.században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.
A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt.
IV.Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette:
„Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”
Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom.
A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.
Itt született 1930-ban Alfred Pasternak, Los-Angeles-i szülész és orvostörténeti szakíró.
A híres látnivalók közül most is csak az Oroszlános Borvendéglő kínálatát ismertük meg közelebbről. Remek volt
Remélem felkeltettem Tokaj és környéke iránt az érdeklődést. Mikor, hol és hova érdemes ellátogatni? Az itt felsorolt programokhoz kapcsolódóan szívesen összeállítok túra- és programajánlatokat: csizmadia.eva@amv.hu
Tokaj és környéke programnaptárja 2012 évre:
| Dátum | Program | Helyszín |
|
2012.05.19 |
Rátka |
|
|
2012.05.19 |
Abaújszántó |
|
|
2012.05.26 |
Tokaj |
|
|
2012.05.27 – 2012.05.27 |
- |
|
|
2012.05.28 |
Erdőbénye |
|
|
2012.06.01 – 2012.06.03 |
- |
|
|
2012.06.02 |
- |
|
|
2012.06.23 |
Szentiván-éji Vigasság, avagy a szerelmesek éjszakája-Tarcal |
Tarcal |
|
2012.07.18 – 2012.07.22 |
- |
|
|
2012.07.23 – 2012.07.29 |
- |
|
|
2012.08.04 |
Tarcal |
|
|
2012.08.10 – 2012.08.11 |
Tarcal |
|
|
2012.08.11 |
- |
|
|
2012.08.15 – 2012.08.17 |
- |
|
|
2012.08.18 – 2012.08.19 |
- |
|
|
2012.08.19 – 2012.08.19 |
- |
|
|
2012.08.20 |
XXIX. FALUNAP A 10 éves világörökség jegyében-Bodrogkeresztúr |
Bodrogkeresztúr |
|
2012.09.01 |
Rátka |
|
|
2012.09.22 |
||
|
2012.09.22 |
Abaújszántó |
|
|
2012.09.29 – 2012.09.30 |
Szent Vencel napi szőlős búcsú- Oroszlános Borvendéglő, Borház és Vendégfogadó |
Tállya |
|
2012.10.05 – 2012.10.07 |
- |
|
|
2012.10.06 |
Tokaj |
|
|
2012.10.12 |
Bodrogkeresztúr |
|
|
2012.10.20 – 2012.10.20 |
Tokaj: Rákóczi Pince és Udvarház |
|
|
2012.11.09 |
Márton napi libás borvacsora- Oroszlános Borvendéglő, Borház és Vendégfogadó |
Tállya |
|
2012.11.10 – 2012.11.10 |
Tokaj |
|
|
2012.12.10 |
Slow Food – Terra Madre nap- Oroszlános Borvendéglő, Borház és Vendégfogadó |
Tállya |
|
2012.12.23 – 2012.12.23 |
Tokaj |
|
|
2012.12.23 – 2012.12.23 |
Tokaj |
Az űrlap alja
RSS Hírcsatornák
Személyes hírlevél
Nincs még hozzászólás.
Szóljon hozzá!