Halloween, Mindenszentek, Halottak napja Összekapcsolhatók-e ezek az ünnepek?

Hogyan is vannak ezek az ünnepek „rokonságban”?

Hogyan kapcsolódhat a mi komoly Halottak napi ünnepünkhöz ez az Amerikából beszivárgott sokak által „idétlennek” tartott töklámpásos, ijesztgetős Holloween?

Kicsit utána olvasgattam az összefüggéseknek, és íme ezt most továbbadom.

Kezdjük tehát saját keresztény kultúrkörünk hagyományos ünnepével, a Mindenszentekkel, ami az üdvözült lelkek emléknapja, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, név szerint nem emlékezik meg. A katolikus keresztény világ november 1-én ünnepel, és ez hazánkban 2000 óta munkaszüneti nap.

“Katolikus tanítás a szentek egyessége. Eszerint az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak, és az Úr színe előtt egymásért könyörögnek, helytállanak. A küzdő egyház (Ecclesia militans) a földön élő, a szenvedő egyház (Ecclesia patiens) a már meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő, a diadalmas egyház (Ecclesia triumphans) pedig a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága.”

Mindenszentek nem tévesztendő össze a Halottak napjával, ami egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepe, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért, vagyis a pogány lelkekért. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” – november 1-én – rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is ég a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja van a családnak.

…és most lépjünk egy kicsit vissza a naptárban….

Az angolszász országokban a Mindenszentek napját megelőző este október 31. a Halloween ünnep, ami pontosan angolul all hallows’ evening = „minden szent estéje”.

A kereszténység terjedésével az ókeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett.

• október 31.      Halloween éjszakája
• november 1.     Mindenszentek napja
• november 2.     Halottak napja

A Halloween ősi kelta halotti kultusz ünnepe, boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek éjszakája.

Az ünnep őse a pogány kelta  Samhain volt, amely egy kelta halálisten kultuszában gyökerezik. Hitük szerint Samhain ünnepén az élők és a holtak világa közti korlát megszűntét tisztelték, mivel úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez az év legmágikusabb éjszakája. Szokás volt örömtüzek gyújtása. Ilyenkor a család körbeülte a tűzhelyet, és a tűz körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást. A különböző jelekből való jóslás is igen elterjedt volt a nép körében. Az ünnep fontos jelképei a töklámpás és a varázséjszaka gyümölcse a nemes alma, ami, a termékenység és az élet szimbóluma.

A belülről világító töklámpás lett az idők folyamán Halloween legfontosabb kelléke illetve tradicionális szimbóluma.

Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogy soha többé nem fogja kísérteni a lelkét, ha végre leengedi őt. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa)  belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.

A Samhain szó jelentése: nyárvég. A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezőgazdasági munkák után való pihenés első napját is, az örvendezést. Így – akárcsak nálunk a regősök karácsonykor  – az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel.

Itt kapcsolódhat be egy újabb itthoni feledésbe merült népi ünnep a Kisfarsang, ami Mihály naptól (szeptember 29.) Katalin napig (november 25.) tart, így ennek a közepén van a Halloween, vagy a kelta Samhain nyárvégi ünnepe.

Szeptember végére felforrt az újbor, s a gazdasági év lezárását is ünnepelték, mivel gazdasági alkalmazottak, cselédek, pásztorok Szent Mihály napjától Szent Mihály napjáig szerződtek el az ország több vidékén.

A kisfarsang a karácsonyt megelőző mulatozás ideje volt, a gazdasági év lezárulását ünnepelték. A telet megelőző munkák és azok lezárulásának ideje. Kisfarsang után egészen nagyfarsangig tilos esküvőt tartani vagy bálozni.

A Katalin-napi bál országszerte elterjedt volt a parasztság és a polgárság körében egyaránt.

Kisfarsangra itthon nem volt jellemző az alakoskodás, a jelmezek és az álarcok viselése, mint a nagyfarsangra. Ugyanakkor az Amerikában igen népszerű Halloween fontos tartozéka a jelmez – ez a gyerekek ünnepe.

Magyarországon a Halloween ünnep a 2000-es évek elején kezdett elterjedni. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak és magyar közegben idegennek tartják.

Az ilyenkor szokásos Kisfarsangot már elfelejtettük, de az Amerikából elterjedt új szokást örömmel átvesszük. Én személy szerint visszanépszerűsíteném a saját hagyományainkat, ha már úgyis annyira hasonlatosak az „idegennel”. Ez az ünnep-globalizáció(?) Hasznos, ha az ismereteinket is hozzáigazítjuk.

 

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!