Szeretettel meghívunk egy izgalmas utazásra a borok és az irodalom világába
2017. november 9-én este 18 órára a
Gödöllői Városi Könyvtár Irodalmi Kávézójába! Tovább »
Bejegyzések ‘bor’ címkével
Bakonyi kirándulás 2015. áprilisban
A Bakony régóta izgatta a fantáziámat, mert nagyon ritkán jártam erre, valahogy mindig kimaradt a kirándulási útvonalakból.
Mostani célállomásunk Bakonybél a Bakony szívében. Az odavezető úton is rengeteg látnivaló akad, amikből szemelgettünk néhányat, így első állomásunk Várpalota lett. Tovább »
Tudja-e, hogy miért mondjuk a bulik végén az utolsó pohárra, hogy
„No, igyunk még egy utolsó János áldást!” Tovább »
Tudja-e, hogy melyik magyar település Európa legnagyobb pincefaluja?
Kevesen tudják, pedig valóban európai színvonalú település a több mint 1200 présház-borospincéivel, melyek 24 utcában helyezkednek el. A pincefalu a népi építészet csodálatos ékköve.
A földrajzi terület szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas vidék, ahol a homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – a településtől mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a török utáni elnéptelenedett területre betelepített, még ma is 85 %-ban itt élő svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben. Az első présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. Ezekből csak 1-2 maradt mára fenn. A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült.
Később a harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg, persze már az új technológiával. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.
Aki még mindig nem tudja melyik ez a település, vagy még nem járt arra, jó szívvel ajánlok egy szárnyashajós kirándulást……… Tovább »
Tokaji aszú
“Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.”
„Az aranysárga nedű Tokaj városáról kapta nevét, ahol egy véletlen folytán, egy elhúzódott szüretnek köszönhetően jöttek rá az aszúbor készítésének titkára. A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna az udvari papját bízta meg a szőlőszürettel, azonban az egész novemberig elhúzódott a háborús helyzet miatt, így a tőkén maradt szőlőszemek összeaszalódtak. A szüretet követően a bort tufába vájt kőpincékbe rejtették nehogy azt az ellenség megtalálja, s amikor az aszottra érett szemekből készült bort megkóstolták, akkor olyan fenséges ízt és zamatot éreztek, mint amit előtte még sohasem. A legenda szerint így született meg 1630 táján a tokaji aszú. A finom bornak gyorsan híre ment egész Európában, így a pápák és Európa uralkodói is – XIV. Lajostól I. Péterig – mind asztalukra parancsolták a nemes nedűt.
XIV. Lajosnak, a Napkirálynak kedvenc italává vált a magyar borkülönlegesség, aki, amikor azt megízlelte, a következőt mondta: „Vinum regnum, rex vinorum” = A borok királya, a királyok bora, mely azóta elmaradhatatlan jelmondata lett minden üveg tokaji aszúnak.
A kor neves tudósa, Paracelzus még meg is vizsgálta, mivel az a hír járta, hogy a magyarok aranyat tesznek a borba, attól olyan szép sárga színű.
Vizsgáljuk meg mi is milyen titkokat rejt ez a magyar csoda!
Világhírű HUNGARIKUM Tovább »
RSS Hírcsatornák
Személyes hírlevél