avagy tavaszi séta Alcsúton

      

Már régóta terveztem, hogy ellátogatok újra az Alcsúti Arborétumba, ahol gyerekkoromban jártam legutóbb és emlékezetes élmény volt. Szüleimmel sokat kirándultunk és édesapám mindenhol rengeteget mesélt történelmet, földrajzot a látnivalókhoz. Alcsútdoboz is ilyen mesés hely volt, ahol „kidolgoztam” magamnak egy játékot, hogy a romok életre keljenek, ugyanis ebben az arborétumban áll egy magányos kastélyfal, ami olyan megmagyarázhatatlan és érthetetlen volt akkor számomra. Igen, egy csupasz fal mindössze, ami mögül hiányzik az épület. Mementó, két letűnt világ emléke. Az egyik épített, a másik rombolt – Alcsúton legalábbis.

Most, hogy újra bejártam a parkot, felelevenedett gyerekkorom mesevilága, ezért most újra megpróbálok a múltban kirándulni és az olvasót is elvezetni egy időutazásra. Ilyen és hasonló romok között beleképzeltem magam az épület egyik lakójának életébe és úgy jártam körbe a múlt világát.

Mostani kirándulásunk alkalmával először egy kis szigetecskére értünk, amit Hermina-szigetnek neveztek el, „legmagyarabb Habsburg”, József nádor lányáról. Azonnal adódott az alkalom, hogy a hercegi család látogatójaként Herminát kérjem meg a csodálatos angolpark bemutatására.

      

Hermina hercegnő édesapja 1796-tól haláláig Magyarország nádora volt, aki testvére, I. Ferenc konzervatív uralkodása alatt fantasztikus népszerűségre tett szert Magyarországon, mivel hihetetlenül sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért, klasszicista építészeti felvirágoztatásért; kezdeményezte a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, és egész Lipótváros felépítését, a Gellért-hegyi Csillagvizsgáló építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében és parkosította a Margit-szigetet. Adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos Széchenyi Könyvtárat, hozzájárult Széchenyi István mellett a Magyar Tudományos Akadémia alapításához. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit. Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a mai Műegyetem elődjének alapítását.

Habsburgnak született, és magyarként halt meg.

És végre elérkeztünk Alcsútdobozra, ahol József nádor pompás klasszicista stílusú kastély építtetett 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként Pollack Mihály tervei alapján. József nádor és második felesége Hermina hercegnő Magyarországon ebben a kastélyban lakott. József Nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadta Tost Károlyt királyi kertészként.

A legenda szerint nehezen lehetett volna ennél mostohább, rosszabb tulajdonságú földet szerezni a korabeli viszonyok között. Ő azonban példát kívánt nyújtani a magyar nemzetnek, s kijelentette: „Addig kell ültetni és plántálni, és újraültetni és újraplántálni, míg végre meg nem fogan.”

A kastély angol parkjában háromszáznál is több növényfajjal arborétumot hozott létre.

Induljunk hát útra a csodálatos parkban Hermina hercegnő vezetésével. Ki tudja mikor nevezték el róla ezt a kis szigetecskét, amit az Acsai víz két ága fog közre. Északról a Koronás vagy Címeres hídon át érkezünk a szigetre, ahol ilyenkor tavasszal fehérbe borul az aljnövényzet a hóvirágoktól. Ezt a kőhidat már Hermina féltestvére József Károly Lajos főherceg építette Ybl Miklós tervei alapján.

A szigeten korabeli „wellness” luxust képviselő Fürdőház is állt, amely mellett a forró nyári napokon Hermina és a hercegi család a külső medencében is hűsölhetett.

Nem messze innen egy másik wellness vagy inkább spa létesítmény is szolgálta a korabeli luxust és persze az egészséget; az ún. Csörgedező, amit Kneipp mester gyógymódja szerint használt a család. A katolikus papról elnevezett gyógyvízkúra világszerte elterjedt, de akkoriban József Károly köszönhette neki egészsége visszanyerését. 1902-ben Hatos János főkertészsége alatt új artézi kutat létesítettek, amely egy mesterségesen kialakított fenyőkkel, egynyáriakkal és évelőkkel kiültetett sziklacsoportban kapott helyet. A 150 méter mélyről feltörő artézi vizet a Duna folyásvonalára emlékeztető kacskaringós cementcsatornában irányították a tóba. Ebben a kavicsos aljú csatornában gyalogolhattak mezítláb Kneipp mester hercegi betegei.

      

Itt most kicsit időben előre szaladtunk, mert bizony Hermina hercegnő ezt a gyógymódot nem élvezhette, csak unokaöccsei, húgai, de ők bizonyosan boldogan szaladgáltak itt a gyönyörű parkban.

Hermina hercegnő korában a Tost Károly kertészei érdekes ötletként ide hóvirágokat telepítettek, majd folyamatosan újabb és újabb fajtákkal gyarapították a kertet. A páratlan gyűjteményben hét faj, összességében 24 különböző fajta hóvirág virágzik. Ma ez fantasztikus látvány, de vajon Hermina mennyit élvezhetett ebből? Ő bizonyára kedves kis csokrokat kötött belőle, de nekünk ez TILOS. Ha mégis megkívánod, bizony vastag legyen a pénztárcád, mert több százezer forint is lehet a csokrod ára. Eszmei értéke 10.000 Ft, ezért inkább hagyd, had szaporodjon Hermina öröksége mindannyiunk gyönyörűségére.

A nálunk honos hóvirág egyike a legkorábban virágzó növényeinknek, mert már a tél végén, a hóolvadást követően megjelennek bókoló virágai. Még sosem hallottam, de egyes vidékeken Árvavirágnak, fehér Tavaszkának vagy Gergely-napi virágnak is nevezik. Virága a méheknek remek táplálékforrás, de hagymája erősen mérgező.

      

A hóvirág mezőt egy újabb hídon átkelve hagytuk el és már csak kisebb virágszigetecskéket alkottak a hóvirágok a nagy platánok alatt.

Hermina hercegnő az úgynevezett platán-kor idején élt Alcsúton, így a kertbe rengeteg különféle platán fajt telepítettek, és mellette akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe, mint tulipánfa, kanadai nyárs, vasfa, közönséges pagodafa, fekete dió, amerikai kőris, különböző juharok, török mogyoró, vadgesztenye, szilfák, hársak, fehér akác, vérbükk és lepényfa.

A sétánk során eljutottunk a nagy platánhoz. Vajon mekkora lehetett Hermina idejében ez a ma már Óriásplatán? A platán télen és nyáron is egyaránt rendkívül mutatós, magassága akár 40 métert is lehet, életkora pedig a több száz évet is elérheti, mint ahogy József nádor által telepített alcsúti platánsor már közel 200 éves. Törzsük olyan, mint egy nagyon öreg állat bőre, amely állandóan vedlik.

   

A Váli-víz és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával József nádor nyolcad szülött fia, József Károly Lajos főherceg csónakázó tavat alakítottak ki, közepén szigettel. Ide folytatjuk utunkat, amelyet Klotild-szigetnek neveztek el feleségéről. Ők népesítették be a kastélyt 7 gyermekükkel és tovább csinosítgatták a kertet és a kastélyt is édesapjuk József nádor 1847-ban bekövetkezett halála után.

      

Kezdem érteni, miért hoztak létre óriási erőfeszítések árán mesterséges tavakat az angolkertek tervezői! Ez a látvány teljesen természetes hatású, mégis nagyon festői. A híd felé haladva feltűnnek a tó partján sorakozó „törpék”, vagyis a mocsári ciprus furcsa léggyökerei. Egész törpe hadsereg, még a hídon túl is folytatódik a soruk.

      

A Klotild-szigeten álló grotta is szándékoltan romantikus látvány-elem, és a lourdesi kegyhely mintájára készült. A “grotta” szó mesterséges barlangot jelent, nem csak az angolkertek tervezői alkalmazták előszeretettel, hanem már a reneszánsz kertépítők is kedvelték.

   

Herminától elbúcsúzva innen Klotild vezetett tovább a sétán, hiszen Hermina nagyon korán elkerült Alcsútról és bizony nagyon fiatalon meg is halt. De féltestvére, József főherceg apjuk halála után nagy családjával tovább gyarapította a birtokot. Az ő felesége volt Klotild.

Sétánk következő állomása a kerítésen kívül látható épület, a Vízház, amely ma ipari műemlék. Ez az épület rendkívül fontos szerepet játszott a park működtetésében. 1870-ben József főherceg a budapesti margitszigeti kutakat is fúró híres mérnökkel, Zsigmondy Vilmossal fúratta a kert első artézi kútját, mivel ekkorra már nem volt elegendő az öntözéshez és a tó táplálásához az Acsai-víz és Váli-víz. A 185 méter mély artézi kút létesítése után elkezdték a kert öntözőrendszerének kiépítését, az ehhez szükséges víztározót és gépházat is elkészítették. Ezen vízművek biztosították, hogy a vízi látványosságokat, a hegyvidéki tájat idéző szikláktól, csörgedező patakokon és vízeséseken át a tavakban gejzírt idéző 8 m magasra lövellő szökőkútig. Mindezekhez a vizet a parkon kívüli víztoronyból – melybe 50 lóerős gőzgép s 2 hidraulika nyomta fel a vizet – vízvezetékek hálózatán át juttatták el, és ebből oldották meg a park locsolását is. A vízvezető csövek (Láng és Schlick gyárból) teljes hossza 5690 métert tett ki, s minden 38 méteren csapokkal látták el. A kert felügyeletét, munkások százainak irányítását 12 külföldön képzett fiatal magyar kertész végezte.

Már József nádor minden családi eseményt egy vagy több fa ültetésével jelölt meg és a park egyes részei a család tagjainak nevéről vannak elnevezve, így következő állomásunk az István-halom Hermina ikertestvéréről kapta a nevét. Tetején áll az egykor szőlővel befuttatott gloriett, vagyis egy kis kilátó.

Innen leereszkedve elértük a domb aljában a kert egyik legérdekesebb képződményét, az Óriás tuját, ami kívülről egyetlen törzsből növő, szabályos fenyő-alaknak látszott, de középen megállva, mintha kis erőben állnánk. Ez a fantasztikus, soktörzsű tuja igazi búvóhelyet alkot, ráülhetünk a ferdén, ívesen növő vörös törzseire megpihenni. Kicsit olyan, mintha egy sziget lenne a lombos erdő dús aljnövényzete közt – vagy akár egy hajó! Ágaival a fény felé törekedve, alsó ágai a talajt érve gyökeret eresztenek, s lesz az egy eredeti tőből immár 24 darab 15 méteres átmérővel! S kívülről egy darab óriás kúpot formáz.

Klotilddal végre a kastélyhoz érünk, amit még apósa építtetett Pollach Mihály tervei alapján, de még mielőtt „belépnénk” a ma már csak képzeletbeli épületbe, előbb meglátogatjuk a Babaházat. Itt tárolták a gyermekek játékait.

Az előtte levő kis kertet felosztották József főherceg gyermekei – Mária, Margit, József, László – között egyenlő darabokra, s mindenkinek megvolt a kis kertje, amit maga művelhetett, gondozhatott. Korabeli újságcikkek beszámolója alapján a lovagláson túl a pavilon árnyas oldalában, a Mélykút mellett a gyerekek testedzését korabeli tornaeszközökkel felszerelt tornatér szolgálta.

A család ezt a kertrészt a „legkedvenczebb” tartózkodási helynek tartotta, mivel az öreg, árnyas fák már akkor védelmet nyújtottak a napsugarak ellen, és bújócskához is kiváló rejtekhelyet kínáltak. A gyermekkertből kivezető kétkarú lépcsőnél növényzettel dúsan befutott lugasok álltak és a lépcsőkarok között Oroszlános márványkút áll 1833 óta.

        

Rövid sétával Klotild elvezetett a part állatkertjébe, ahol a Medveház áll, amit Kiss József tervei alapján 1882-1883-ban alakítottak ki. Jókai Mór leírása szerint kistestű állatok mellett barnamedvét és saskeselyűt is tartottak.

     

A kastély egykori északi szárnyához istálló is építettek, de amikor a főherceghez látogatóba érkezett a székesfehérvári megyéspüspök a klasszicista stílusú, oszlopos épületet látva megjegyezte, hogy az olyan szép, akár kápolna is lehetne, hiszen „az az istálló korántsem volt ilyen szép, amelyben az emberiség Megváltója született.” Ennek a hatására József főherceg még abban az évben felkérte Storno Ferencet az átépítésre, akinek terveit később az Országos Kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Storno tervei pontosan meghatározták a padlót borító mozaik mintázatát és az ólomüveg ablakok témáit is. A mennyezetet Lotz Károly freskók borították, az oltárképet és a kápolnában megtalálható egyéb festményeket a főhercegi család tagjai késztették.

A főherceg elve volt, hogy magyar mesterekkel készíttetett mindent és magyar termékeket vásárolt, ahogy már az apja is tette.

1944-ben ugyan a kastély leégésekor ez az épület is megrongálódott, de a legnagyobb barbárságot a 60-as években végezték vele, amikor a maradék freskókat is leverték, eltüntették a kupolákat és vasbetonfödémmel pótolták, felverték az épen maradt mozaikpadlót, a külső míves díszítéseket megsemmisítették és a torony csűrös sisakját sem az eredeti formában állították helyre.

        

De mi volt ez mindahhoz a pusztításhoz képest, aminek hatására a kastély teljes egészében elpusztult, ugyanis tisztázatlan körülmények között 1945 tavaszán leégett, s a portikusz melletti homlokzati falon kívül, csak a kápolna épület és a pálmaház romjai maradtak fenn. Köveit, berendezését elhordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll.

A nagyszerű, kora egyik legszebbikeként számon tartott klasszicista kastélynak és parkjának számos írói vénával is megáldott látogatója volt. Jókai Mór és Vajda János uradalmi alkalmazottként ismerték meg a parkot, és meg is örökítették, amit láttak. Vajda leírása szerint a kastély előtti tér nyújtotta a legnagyszerűbb látványt, és a park telis-tele volt a családi eseményeket megörökítő helyekkel. A nádor kedvenc pihenő helye a Csaplári erdőben volt. Egy körös-körül orgonaösvénnyel beültetett kör közepén obeliszk ahol az a libanoni cédrus is áll, melyet a nádor 1833-ban ültetett magról.

        

    

A nádor nem csak a kastély megépítésére és a park létre hozására fordított kiemelt figyelmet, de az egész uradalom gazdálkodását példaértékű módon feljavította: a földeket vegytanilag elemeztette és ennek alapján osztályozta, az utakat fasorokkal szegélyeztette, külföldi módszerek honosított meg. Ennek köszönhetően közel húsz év alatt az alcsúti uradalom az egyik legjobban működő volt hazánkban. Az uradalom színvonalára jellemző, hogy az egykori tehénistálló napjainkban egy golf klub központi épülete, és aki arra jár előbb gondolja azt, hogy egy főúri kúriát lát, mint gazdasági épületet. A Máriavölgyben álló korszerű tehénistállót Cifraistállónak nevezték, azonban a nép csak  „marhapalotának” hívta, mert számukra túlzásnak tűnt az épület színvonala.

De menjünk vissza a kastély déli szárnya mellett álló Pálmaházhoz.

József nádor 1847-ben hunyt el, az ezt követő húsz évben nem történt jelentősebb változás az alcsúti birtok életében, egészen addig, amíg nyolcad szülött gyermeke, József Károly Lajos főherceg lett 1867-ben a birtok ura. Személyében újra olyan vezetője lett az uradalomnak, aki maga is rajongott a botanikáért, amely munkásságát egyetemi díszdoktori címmel és akadémiai tagsággal ismerték el. Az ő idejébe élte második fénykorát a kert: gyarapodott ebben az időben egyaránt a növény és az épület állomány is

1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján egy hatalmas pálmaház épült a kastély délnyugati oldalán, ahol trópusi, szubtrópusi és mediterrán növényeket tartottak.

A „nagy vasüvegháznak” nevezett építmény 56 méter hosszú, 11 méter széles és 8,5 méter magas volt. Az impozáns méretű üvegházi hajókban 3 méter magasan futott a belső karzat, így a magasból is meg lehetett csodálni a lenyűgöző méretű növényeket. A vízeséssel ékesített melegházban 65 pálmafaj mintegy 300 egyede élt, melyek többségét 1880 körül hozták ide. Összegyűjtött esővízzel öntöztek, a vízelvezető rendszer csatornáiban pedig teknősök éltek. Az épület középső részében foglalt helyet a szalon, amelynek mozaik padlóját meleg vizes rézcsövekkel fűtötték. Innen egy fedett folyosó vezetett át a kastély déli szárnyába. Klotild elmesélte, hogy az üvegház külső karzatáról tavaszonként mindig zöld festékkel kenik le az üvegeket, ezzel védve meg a növényeket a túlzott nyári napsütéstől őszre az eső a festéket fokozatosan lemossa. Milyen praktikus!

        

        

Utunk végén elbúcsúztunk Klotildtól, aki mint tudjuk 1927-ben itt halt meg és hét gyermeke közül első szülött fia József Ágost főherceg lett a birtok ura. Ő családjával 1944. őszén a front elől Portugáliába menekült, de csak a kulcsokat vitték magukkal, mert azt hitték, hogy hamarosan visszatérhetnek ide. Ezekkel a szavakkal búcsúzott:

„Most elhagyjuk az országunkat, de remélem, hamarosan vissza fogunk térni. Hagyjunk itt mindent, még az ékszereinket is, mert ha vissza tudunk jönni, akkor mindent ugyanúgy fogunk találni, ahogyan azt itt hagytuk. Ha viszont mégsem térhetünk haza, akkor pedig, mivel rangunkat és minden vagyonunkat a magyar nemzettől kaptuk, legyen minden a magyar nemzet tulajdona.”

        

József Ágost unokája, Habsburg Mihály mindössze két éves volt akkor, és csak jóval később, 2012 év Pünkösdjén, 70. születésnapját ünnepelve tért vissza a szülői házba. A kastélykápolnában gyűlt össze a Habsburg család 100 fős magyar ága és Pál fia celebrálta édesapja tiszteletére a misét.

Ők vérző szívvel nézhették a pusztulást, én pedig megpróbáltam magamnak egy képet alkotni arról, ami az ő lelki szemeik előtt lebeghetett, a család egykori otthonáról.

A ma is Magyarországon, Újbudán élő és magát magyarnak valló Habsburg-Lotaringiai Mihály kalandos életéről mesél:

Források:

Megosztás

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!