Magyarországon 1998 óta létezik üdülési csekk. A svájci (1939) eredetű rendszer szerte a világon elterjedt. Nálunk a francia (1988) mintát vették alapul és némileg pótolni lehetett a lényegében megszűnt „szakszervezeti üdülést”.

Eleinte csak szálláshely igénybe vételére lehetett felhasználni, de később kibővítették egyéb vendéglátás és szórakozási, sportolási területekre is.

 Több nem titkolt célja is volt:

• Ezzel az adómentes juttatással legalizáltak rengeteg fekete bér kifizetést,
• Fellendítette a belföldi idegenforgalmat,
• Legalizálta a vendéglátásban oly magas fekete forgalmat.

Adminisztrációja:

A papír alapú, többféle címletű üdülési csekk kezelése mind a munkáltató, mind pedig az elfogadóhely számára sok adminisztrációs munkát igényel a mai napig, bár valóban egyszerűsödik a különféle online lehetőségekkel.

Költségei:

A munkáltató számára mindössze a kezeléssel járó adminisztratív munka növekedése okoz extra munkaidőt.

Az elfogadóhelyek számára szigorú elszámolási rendszer működik hosszú, akár néhány hét átfutási időkkel, valamint 6 % + ÁFA kezelési költség levonásával.

Valós visszásságok:

Az Üdülési Csekk bevezetése jó időben nagy lendületet adott a belföldi idegenforgalmi szakmának. Óriási lehetőséget adott a munkáltatónak az adómentes juttatások területén.

Viszont tapasztalatból tudom, mint szállodás, hogy még 12 évvel ezelőtt is milyen komoly ellenérzések voltak az idegenforgalmi szakmában; szálláshelyeken és éttermekben az üdülési csekk elfogadásával kapcsolatban. A jól bevált fekete forgalom helyett az ÜCS elfogadásához számlákat kellett írni, így nem lehetett fekete bevételhez jutni.  Később kiderült mennyire megérte elfogadni!

Később a nehezedő gazdasági helyzetben a kisfizetésűeknek egyre nagyobb gondot okozott, hogy hogyan tegyék pénzzé üdülési csekkjüket, mert sokaknak inkább készpénzre volt szükségük a napi megélhetéshez. Ezek a valóság tényei. Egyesek felvásárolták mások üdülési csekkjeit, vagy többféle trükközéssel is  próbáltak készpénzt buherálni a csekkből, mint például előlegként fizették be, majd lemondták a szállást és visszakérték jogosan visszajáró előleget. Ilyen és hasonló trükkök megelőzésére különféle beváltási szigorításokra volt szükség.

Nagy kérdés, hogy milyen újdonságot hoz a SZÉP kártya?

A SZÉP kártya lényegesen egyszerűsíti az adminisztrációt mindhárom fél számára, viszont drágább lett az adóterhe minden cafeteria elemnek, miközben lényegesen olcsóbb lett az elfogadóhelyek kezelési költsége, jutaléka (6%-ról 1,5 %-ra csökkent).

Mint minden új dolog bevezetése – ld. Üdülési csekk 1998-tól néhány évig – nehézkes. Megszoktuk már a régit, minek változatni? Jó volt az úgy is. Vajon miért vagyunk ilyen kényelmesen félősek az újdonságoktól?!

Természetesen politikai színezetet is adunk az új ügynek az elmúlt idők bizalmatlansága jegyében; „Vajon kinek az új biznisze ez? Ki gazdagodik meg megint a mi pénzünkön?”

És hogyan áll a dolog az alacsony fizetésű rétegekkel, aki az üdülési csekket is megpróbálták készpénzre váltani? Milyen új trükköket találnak majd ki a kreatívak? A meleg étkezés éves 150 000 Ft-os kerete még elkölthető, da vajon minden család el tud-e, akar-e költeni 225 000,- Ft-ot évente szállásra, vagy havi 6000,- Ft-ot múzeumra, sportolásra, színházra vagy egészségügyi szolgáltatásra?

Kutatásaim során nem találtam olyan adatokat, amelyek ilyen felméréseket tartalmaznak.

A fent említett és hasonló visszásságok mindig lesznek, kezelni kell őket.

Számomra viszont az idegenforgalmi oldal az érdekes és ebben keresem az új lehetőségeket.

Láthatóan sokkal gyorsabban terjed az új rendszer, mint annak idején a régi. Szeretném tudni, hogy milyen új tapasztalatok vannak az elfogadó helyeken és a felhasználóknál.

A kezdeti, bevezetési nehézségek mellet milyen előnyökkel találkoztál már?

Jogos és elvtelen kritikákkal már tele van a kommentelő padlás, de ha mégis van rossz tapasztalatod úgy azt is oszd meg velünk, hogy javunkra váljon!

Málnási Csizmadia Éva

személyi utazási tanácsadó és szervező

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!