Archívum: július, 2012

Miért szól a harang délben szerte a világon?

NÁNDORFEHÉRVÁR DIADALA

1456. július 22-én Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg a keresztény Európát meghódítani akaró sokszoros túlerőben lévő török hadsereg felett.

Ennek előzményeként 1453-ban az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító nevet és kihirdette, hogy igényt formál az akkor ismert világuralomra és elindult egész Európát meghódítani.

III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elrendelte, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált és minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén, de a keresztesek soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, „parasztok, kézművesek, szegény emberek” állították meg Nándorfehérvár falainál.A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már a győzelem emlékeként él.

Kötelességünk tudatosítani minden honfitársunkban és kültársunkban a déli harangszó egész Európára gyakorolt magyar történelmi jelentőségét.

Tovább »

Nincs megjegyzés

Szent Jakab napja – július 25.

Sokan hallottunk már az El Camino-ról és bizonyára sokan ismerik is ezt a világhírű zarándokutat. mely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A közel 900 kilométer hosszú út végállomása Szent Jakab sírja, akiről a 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy a mai Spanyolországig eljutott missziós útján.

Szent Jakab Jézus egyik első tanítványa volt és az első vértanú is az apostolok közül, mivel Mestere halála után ő lett a jeruzsálemi egyház feje, s mint ilyen valóban ivott az Úr kelyhéből: amikor Heródes Agrippa király 41–42-ben az egyházra támadt, elsőként Jakabot ölette meg karddal. Jakab apostolt vértanúhalála után a király rendelete miatt eltemetni nem lehetett, ezért tanítványai a holttestet ellopták, márvány szarkofágba tették, és egy hajóra rejtették. A hajót azonban elfelejtették a parthoz kikötni, ezért azt a víz elvitte egész Spanyolországig, és az akkori Iria Flaviában ért partot. Itt eltemették. Tovább »

Nincs megjegyzés

Tudja-e, hogy melyik magyar település Európa legnagyobb pincefaluja?

Kevesen tudják, pedig valóban európai színvonalú település a több mint 1200 présház-borospincéivel, melyek 24 utcában helyezkednek el. A pincefalu a népi építészet csodálatos ékköve.

A földrajzi terület szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas vidék, ahol a homokos feltalaj lösz altalajt rejt maga alatt, mely kiemelkedő minőségű, jellemzően vörös borokkal hálája meg gazdái munkáját. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten – a településtől mintegy három kilométerre – helyezkednek el. Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a török utáni elnéptelenedett területre betelepített, még ma is 85 %-ban itt élő svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben. Az első présházakt vályogfallal, deszkaoromzattal és nádtetővel készültek. Ezekből csak 1-2 maradt mára fenn. A Pincefalu legrégebbi ma is álló présháza 1840-ben épült.

Később a harmincas-negyvenes években rengeteg pince épült már téglából és cserépfedéssel készültek, díszítő motívumként a szőlő és a nap jelent meg, persze már az új technológiával. A pincék átlagosan 20-70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.

Aki még mindig nem tudja melyik ez a település, vagy még nem járt arra, jó szívvel ajánlok egy szárnyashajós kirándulást……… Tovább »

Nincs megjegyzés

Észak-olasz körutazás

Állandó dilemmám, hogyan szervezzem az utazásainkat:

  • kevés helyre utazzunk és alaposan körülnézzünk, vagy
  • sokfelé és benyomásokkal gazdagodjunk?

Ennél az utunknál ez utóbbit választottuk azzal a reménnyel, hogy amibe beleszeretünk, oda visszamegyünk. Megjegyzem ez valószínűleg csak önáltatás, mert olyan sok a látnivaló, megismerni való, hogy inkább mindig új helyekre csavargunk. Persze különbözőek vagyunk és mindenki a saját vérmérsékletének megfelelően szervezi, szervezteti utazásait is. Vannak törzsutas és vannak csavargó típusok.

Reményeim szerint mindkét típusnak tudok kedves csinálni ezzel az egy hetes észak-olasz úti beszámolóval.

1.nap szombat

  • Trieszt – másfél órás gyalogos városnézés + Miramare kastély
  • Velence este

2.nap vasárnap

  • Velence – városnézés + gondolázás
  • Castellina in Chianti

3.nap hétfő

  • San Gimignano – a Tornyok városa
  • Volterra – az alabástrom városa
  • Sienna – városnézés
  • Castellina in Chianti

4.nap kedd

  • Greve in Chianti
  • Villa  Vignamaggio – Mona Lisa szülőhelye
  • Firenze – városnézés + Uffizi Múzeum
  • Castellina in Chianti

5.nap szerda

  • Elba szigete – Napóleon emlékek + csodálatos öblök fürdőzésre
  • Piombino – szállás

6.nap csütörtök

  • Pisa – Ferde torony + Dóm + Keresztelő kápolna
  • La Specia – kikötő
  • Chinque Terre – Vernazza és Corneglia
7.nap péntek
  • gyalogos túra az öt faluban és vasutazás – Szerelem ösvény
8. nap szombat
  • Padova – Szent Antal Katedrális
  • hazaút (1000 km)

Tovább »

Nincs megjegyzés

Belföldi idegenforgalmi információk gyűjteménye és személyre szabott tanácsok tárháza