NÁNDORFEHÉRVÁR DIADALA
1456. július 22-én Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg a keresztény Európát meghódítani akaró sokszoros túlerőben lévő török hadsereg felett.
Ennek előzményeként 1453-ban az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító nevet és kihirdette, hogy igényt formál az akkor ismert világuralomra és elindult egész Európát meghódítani.
III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elrendelte, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált és minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén, de a keresztesek soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, „parasztok, kézművesek, szegény emberek” állították meg Nándorfehérvár falainál.A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már a győzelem emlékeként él.
Kötelességünk tudatosítani minden honfitársunkban és kültársunkban a déli harangszó egész Európára gyakorolt magyar történelmi jelentőségét.
Tovább »