Mária ünnep – augusztus 5.

A 4. században Liberius pápa idejében Rómában, az örök városban egy gyermektelen, jámbor házaspár – János nevű gazdag patrícius és felesége – elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz egy forró nyári éjszakán álmukban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, emeljenek templomot tiszteletére. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült, amelyet Havas Boldogasszony bazilikának (Santa Maria Maggiorenevezik.

Ezen az augusztusi napon ma fehér virágszirmokat szórnak az összegyűltekre.

A Szent Szűz tiszteletére emelt Havas Boldogasszony-templom számtalan áll Magyarország területén. Érdekes túra lenne megtekinteni sorra őket. 

A nagy választékból Havas Boldogasszony ünnepe ürügyén most Szigetközbe látogatunk, ahol egy Dunaszeg nevű településen is áll egy kedves kis Havas Boldogasszony-templom. Évtizedek óta ezen a napon tartják itt a Búcsút.

„Egyszer régen – amikor még ükapám gyerek volt, s glott gatyában rohangált – abban az időben még nem Dunaszeg volt a mostani lakóhelyem neve. Csupán egy tanya volt. A tanya szomszédságában egy szép kastélyban élt egy hatalmas úr, Déne lányával, Dunával.

Déne szörnyű kemény adókat szedett be a néptől, ezért az emberek nem igen szerették. Lánya, Duna bájos és szép lány volt, tiszta, ápolt, friss, akárcsak a Duna folyó, melyről nevét kapta.

Természete egészen elütött az apjáétól. Jószívű, csendes, halk szavú teremtés volt, titokban gyakran segített a szegényeken. Becsülte a tisztességet és tisztelte a becsületet.

Élt a szomszéd majorban egy ács a fiával, Szeggel. Szeg halászgatni járt a folyóra. Épp a ladikjában üldögélt és várta a 2jó szerencsét”, amikor meglátott a parton üldögélni egy gyönyörű lányt. Aranyhaja ragyogott a fényben, s nem bánta, ha fürtjeibe belekapott néha a szél, és játszani hívta arany tincseit. A szépség dalt dúdolt. Szeget elbűvölte a lány bája és csodás hangja.

-          Nesze neked, Szeg! Nyakon ütött a szerelem!

Elő is vette a legény a furulyáját, s elkezdett rajta játszani. A lányt sikeresen magához szólította a furulyaszó. Duna és Szeg megismerkedtek, s majd egy hétig titokban összejártak. Szeg megkérte Duna kezét, aki boldogan igent mondott. Mikor a jegyesek szándéka Déne fülébe jutott, az úr szörnyű haragra gerjedt, és bezárta lányát a kastély egy sötét szobájába. Szeg azonban apja segítségével – Szöggel – megszöktette kedvesét. A boldog pár Ladamér szélén, egy tanyán telepedett meg.

Néhány év múlva gyermekük született és e nevet kapta: DUNASZEG.

Dunaszeg tanya mára faluvá cseperedett, és ki tudja, ha elegendő gondoskodást kap, talán egyszer város lesz belőle.”

Stajrits Szonja meséje- forrás: www.dunaszeg.hu

Várossá még nem nőtte magát Dunaszeg, de évről évre gyarapodik lélekszáma és kellemes kirándulóhely, mert

  • a horgászok paradicsoma a Mosoni Dunával és a három horgásztóval,
  • kerékpár túrázók kedvelt kirándulóhelye a Szigetköz és Dunaszeg ideális megálló kis pihenésre,
  • a vízitúrázók szokásos táborozóhelye a Mosoni-Duna túrán Győr felé,
  • természetjárók számára páratlan értékeket rejt a Morotva tó vízi világa.

……és nem utolsó sorban a Havas Boldogasszony templomjáró zarándoklatok helyszíne is lehet.

Látnivalók:

  • Győr felől érkezve a faluba balra a gáton áthaladva először a Mosoni-Duna partjára érhetünk. A zöld galériaerdő alagútjában lassan áramló Mosoni-Duna a vízitúrázók paradicsoma. A Rajka felől érkezők százai pihennek meg itt egy-egy éjszakára és a fürdőzők, úszni vágyók is  kellemes fürdőhelyet találnak itt az apró kavicsos vízparton.
      
  • A faluba induló sétánk során elsőként érdemes meglátogatni az un. Vörös-köröszt-öt, amelyhez hasonlót  Magyarországon több helyen gonoszűző célzattal már a középkori évszázadokban is állítottak. Sokan nem is tudják a faluban, hogy a Fenyősi legelő szélén nem messze az országúttól a fák, bokrok között megbújó kis halmon áll egy kereszt, melyet az idősebbek “Várdombi köröszt”- ként vagy “Vörös-köröszt”- ként emlegetnek. A valamikor vörös színű, de mára kifakult emlékművet a hívek hálából állíttatták azoknak a magyar katonáknak a dicsőségére, akik a falunk határában lefolyt 1848-as csatában estek el, de az is lehet, hogy az itt meghalt katonák kihulló piros vére miatt nevezik a kis dombon álló feszületet ma is “Vörös-köröszt”- nek.
  • Kis séta után elérjük a Morotva tavakat. A kis tó partja szépen gondozott horgászparadicsom, míg a nagy tavat a természetet bemutató táblákkal jelzett tanösvényen lehet körbesétálni. A dunaszegi tavak az Alsó-Szigetköz tájképére jellemző morotvák=holtágak szép és gazdag természeti élményt nyújtó példái. A nagy tó patkó alakja elárulja, higy egykor a Mosoni-Duna kanyarulata volt. A csodálatos állat és növényvilág egyik növényritkasága a védett kúszó-zeller.
      
  • Minden falu központja templom, amit a tavaktól hamarosan elérünk. A falu a Hédervári-Viczai uradalom része volt és Viczai Terézia grófnő a török időben sokat szenvedett, régi romos templom helyett újat építtetett barokk stílusban. A templom nagy oltárképe az egykori védőszentet, Borbálát ábrázolja. Fölötte Havas Boldogasszonyról készült festmény látható, aki a falu védőszentje. Az eredeti barokk szószék még megvan a szomszéd szentpáli templomban, de a többi berendezés már nem a régi. Az orgona a múlt századból való.
      
  • A templom előtt áll Havas Boldogasszony szabadtéri szentéje, ahol jeles alkalmakkor a szabad ég alatt tartják a falu-ünnepeket és áldásokat.
  • A Kegyeleti park eredetileg temető volt 1962-ig és hivatalosan 2002-ben teljesen fel is számolták. Helyére a legrégebbi sírkövekkel építették ezt a kis parkot emléket állítva a település hajdanvolt lakóinak.
  • Kicsit továbbgyalogolva a főút felé elérjük a Helytörténeti gyűjtemény épületét, amely valaha Tűzoltószertár volt – mutatja ezt az épület előtt álló muzeális tűzoltó szekér. A múzeum a térség múltjába, évtizedekkel ezelőtt még élő hagyományaiba kalauzolja el a látogatót.
  • Egyedülálló érdekesség a Falumúzeum mögötti épületben található Stabilmotor gyűjtemény, ahol korabeli belsőégésű motorok láthatók, amely „mótorok” valamilyen munkaeszközt – szivattyút, fűrészt, darálót, köszörűt, cséplőgépet, áramfejlesztőt hajtottak egykor. A gépek koruk és ritkaságuk miatt technikai- és ipartörténeti különlegességek.
   
  • A szépen rendezett diófákkal teleültetett parkon keresztül sétálva eljutunk először a Milleniumi emlékparkba, majd a következő állomás pár méterre az un. Kisképhez. Szerte a Kisalföldön állított képoszlopok egyik szép példánya a Homokgödöri Kiskép, amely a település szentjeit rejti magában: Szent Vendelt, Szent Flórián, Szent Borbálát és Havas Boldogasszonyt. Ez a négyzetes hasábot mintázó, cseréppel fedett fogadalmi emlékoszlop 1709-ben épült és valaha határmegjelölő szerepe is volt.
  • A falu nyugati határában a kerékpárút mellett található az egykori szigetközi kisvasút  emlékhelye a gyerekek számára különösen érdekes ipari műemléki mozdonnyal. Az emlékmű mellett elhelyezett ismertető tábla egyik oldalán a szigetközi gazdasági kisvasút története olvasható, a másik oldalon pedig Magyarország kisvasút térképe látható, amely újabb kirándulási lehetőségeket rejt magában főleg kisgyermekes családok számára.
  • A Mélyvölgyi Méri tó népszerű horgászhely, amelynek partján egy kellemes kemencés étterem és tekepálya is áll. A mélyvölgy (milvölgy) név arra utal, hogy ez a tó a Duna mellékág medréből alakult ki. A helyiek régen kubik gödörként, homok-kavics lelőhelyként használták.
  • A falut elhagyva két út áll előttünk; egyik a Bolgányi hídon át vezet Kunsziget, Öttevény felé, a másik pedig tovább a Mosoni-Duna és Szigetköz belső területeire. Az egykoron “lórivasút” híd és vámszedőhely ma egysávos közúti híd. A bátrabbak úszva is visszatérhetnek Dunaszeg faluba a Mosoni-Duna vizében gyönyörködve közben a felettük repkedő kócsagokban és egyéb vízi madarakban. Így a dunaszegi kiránduló kör be is zárulhat gyalogosan, kerékpárral és úszva – ez lehet a dunaszegi sport- és kulturális triatlon túra.

 

„Fekszik a Holt Dunához közel e nagy folyó víznek szeglet forma fordulásánál, mely miatt Dunaszegnek nevezik.”

      

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!