Lassan vége a nyári kánikuláknak és jön a csodálatos ősz, ami végtelen lehetőséget ad a kirándulásokra és városlátogatásokra.Elsőként ismerkedjünk kicsit a történelmi Magyarország csodálatos vajdasági városával, Szabadkával és környékével!

Szeptember elseje Szabadkán nem csak az iskola kezdés ideje, de egyben a város napja is, ezzel emlékezvén meg 1779. szeptember 1-jére, amikor Szabadka elnyerte a szabad királyi város rangot. A többnapos hétvégi rendezvény kapcsán alkalmunk nyílik bemutatni déli határunk mellett fekvő, Szegedtől mindössze 50 km-re lévő, közel 150 ezer lelket számláló vajdasági nagyvárost, amely a vajdasági magyarok szellemi, kulturális és politikai központja.

Virtuális kirándulásunk nem titkolt célja, hogy kedvet csináljon egy néhány napos kirándulásra.

Szabadka a helyiek szerint a világ közepe: itt árvíz, földrengés, tűzvész vagy égiháború sohasem pusztított. S noha minden út Rómába vezet – tartja a mondás – ők azért nevetve hozzáteszik: de Szabadkán keresztül. A település fejlődésének záloga az, hogy földrajzi helyzete miatt Ázsia és Európa közötti kereskedelem útvonalai haladnak erre. A térségben gyakori népmozgások eredményeképpen szerbek, magyarok, németek, szlovákok, horvátok, bunyevácok, törökök, zsidók, örmények, cigányok és még számos más nemzetek fordulnak meg és adnak uralkodót, tulajdonost és számtalan kiemelkedő képességű szabadkait a világnak.

1439-től a Hunyadiak birtokolták, ők építették föld és palánk várát. Később Mária Terézia  szabadságlevele emeli mezővárosi- majd szabad királyi városi rangra. Egykoron a történelmi Magyarország harmadik legnépesebb városaként sokszínű kulturális és gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Szabadka legismertebb épülete és szimbóluma a Városháza, és ha egy szabadkait kérdezünk meg a pontos időről, nagy valószínűséggel nem a karórájára vagy mobiltelefonjára fog pillantani, hanem a Városháza felé. A torony ugyanis kilátó funkciója mellett a négy világtáj felé elhelyezett négy órával praktikus segítséget is nyújt, mert a város szinte minden pontjáról jól látható.

   

Az idén 100 éve épült magyar szecessziós Városháza számos népi motívumot felhasználva Zsolnai kerámiákkal és fafaragásokkal, valamint kovácsoltvas elemekkel díszített. Dísztermének festett üvegablakai magyar királyainkat, uralkodóinkat ábrázolja és sorsukat számos érdekes legenda övezi; A Trianoni határok megváltozásával az új Jugoszláv hatalom nem nézte jó szívvel a magyar királyokat, ezért hol eltávolították, hol eltakarták őket. Tito mikor meghallotta, hogy a takarás mögött a magyar királyokat és császárokat ábrázoló vitrázsokban van, a következőket mondta: „Jaj annak a pártnak, amely üvegkirályoktól retteg.” Ezután 1977. június 26-tól a vitrázsok újra teljes fényükben pompáznak a Díszteremben.”

A város főterét ékesítő Kék-szökőkút (2001) és a Korzót díszítő Zöld-szökőkút (1985) szintén a szecesszió jegyében készült csodálatos Zsolnay kerámia.

    

  

Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtár és az egykori Nemzeti Kaszinó csodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle J.Ferenc tervezett. Sokak számára a kaszinó fogalma egyenlő a szerencsejáték fogalmával, azonban a szabadkai Nemzeti Kaszinó kultúrháznak számított, ahol betiltották a politizálást és a kártyajátékot, s “nyájas eszmecserére, barátságos társalgásra és intim szórakozásra” gyűltek össze az emberek. Volt könyvtár és olvasóterem, bálterem, teázó és csevegő helyiség. A háború idején gimnázium, közvetlenül a könyvtár beköltözése előtt pedig Tiszti Kaszinó működött a valamikori Nemzeti Kaszinó épületében.

  

Ez az egyemeletes épület neobarokk stílusban épült és homlokzata a Szabadság térre néz harmonikus egységet alkotva a Városháza és az éppen átépülőben lévő Népszínház épületével.

A hat korinthoszi oszloppal rendelkező, a szabadkai színjátszásnak 1854 óta helyet adó Népszínház (Városi Színház) épülete 2007-ig dicső múlttal nézett szembe a Városháza tornyával. A Népszínház több mint egyszerű épület. Monumentális oszlopcsarnokával a kollektív emlékezet, a városközpont nyújtotta élmények egyik kulcsfontosságú építőköve, azé a központé, amely boldogabb időket, derűsebb jövőbe pillantásokat is megélt már. Itt kezdte pályafutását Blaha Lujza. Nemzetiségi és politikai harcok színtereként 1980-ra anyagi támogatások hiánya miatt a színház épülete végül életveszélyes állapotba került, és annak ellenére, hogy az 1986-os végzéssel az épületet műemlékké nyilvánították, a színházat bezárták.

A magyar és szerb társulattal is rendelkező színház felújítása 2007-ben kezdődött meg, és a tervek szerint 2011-re kellene befejeződniük a munkálatoknak. Az öreg épületet gyakorlatilag lebontották, csupán klasszicista, oszlopos bejárata maradt meg, amely mögé új, korszerű játszóhely épül. Sajnos a folytonos pénzhiány és az illetékes állami szervek érdektelensége miatt több éves késésben van Vajdaság egyik legfontosabb kulturális intézményének, a szabadkai Népszínháznak a rekonstrukciója.

A Színház lebontása és újjáépítése igen heves vitákat váltott ki a szabadkaiak és színházat kedvelők körében. Sokan támogatták, sőt sürgették a munkálatokat, ám nem kevés ellenzője is akadt a dolgoknak. A vélemények a mai napig megoszlanak. Talán legtöbben attól félnek, hogy új, de a városképbe és főleg a főtér impozáns képébe egyáltalán nem illő “üvegpalotát” kapnak.

    

Az 1904-ben épült szecessziós Raichle-palota a kor divatos irányzata, az Art Nouveau stílusában készült oly módon, hogy kielégíthesse egy jól szituált, dinamikus társadalmi életet élni akaró polgár szükségleteit és igényeit.  A palota, amely eredeti avantgárd műalkotás, ma Képzőművészeti Találkozó, a kortárs képzőművészek háza. Az egykori tulajdonos Raichle J. Ferenc magyar építész, a 19-20. századforduló művészetének meghatározó, jellegzetes képviselője, sokoldalú egyéniség, finom ízlésű műgyűjtő, építési vállalkozó, vakmerő üzletember.

    

Szabadka másik különleges látványossága a századik születésnapját tragikus elhagyatottságban ünneplő Zsinagóga, amely a ma már kis létszámú zsidó hitközség komoly erőfeszítése révén lassú újjáépítésnek indult.

Építésekor, az 1900-as adatok szerint Szabadkán 3400 zsidó polgár élt, akik vitathatatlanul elévülhetetlen kulturális, kereskedelmi és gazdasági érdemeket szereztek az egész Vajdaságnak.

1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy ezt a csodálatos szecessziós az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részévé. 1990-ben pedig a Szerb Köztársaság is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta. A szabadkai zsinagóga ma a világ tíz legveszélyeztetettebbjei, közé tartozik. Megóvása nem csupán érdeke, de kötelessége is kell, hogy legyen a városnak!

    

Szabadka Ferences templomát a helyiek Barátok Templomának nevezik, amely a legrégibb a városban, gyönyörű belső díszítéseivel, hatalmas templombelsőjével, zengő orgonájával és hihetetlen hangulatával bármely keresztény város méltó éke lehetne.

Szent Ferenc testvérei erre a vidékre először Dalmáciából érkeztek a törökök kiűzése után. Templomuk építését 1730-ban kezdték meg, és hat év múlva már állt a templom, s mellette a rendház. A mai templombelső terét tekintve a neogótikus és neoromán stílusjegyek dominálnak. A falakon és a boltívesre kialakított mennyezeten szimmetrikus, szemkápráztató motívumok futnak végig. Gyönyörű fehérmárvány főoltárán a védőszent, Szent Mihály arkangyal látható a karddal.

  

A mai szabadkai Szent Teréz Katedrális kései barokk stílusban épült. Szabadkán a katolikus lakosság főként magyar nemzetiségű volt egészen a török hódoltságig.  A területen annyira megnőtt a katolikusok száma, hogy a XIX. század végére mintegy 60.000 hívőt vezettek a nyilvántartásban és így ez lett a második legnagyobb plébánia az egész Magyar királyságban.

Mindenképpen meg kell említeni Szabadka híres szülötteit, akik mindannyian maradandót alkottak a magyar  kulturális életben.

Kiemelkedő köztük Kosztolányi Dezső, “a legszebb szavú” költőnk, akinek édesapja, Kosztolányi Árpád 1901-től tizennyolc éven át vezette a szabadkai Gimnáziumot. Érthető ha fia is ebben az intézményben kezdte meg tanulmányait, bár kicsapták két nem igazán illedelmes megnyilvánulása miatt: egyik, hogy történelemórán tanárja Kossuth Lajosról kérdezte, mire ő egy rímes versikével felelt: „Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton, született Monokon.”, az önképző szakkörön pedig tanárja bírálta versének magyarságát, mire ő: „A tanár úr ehhez nem ért, különben sem vagyok a véleményére kíváncsi”.

    

A Szabadkai Gymnasium történelme Mária Terézia oktatáspolitikájától számítható. A XIX. század végéig az iskolaépület a ferencesek kolostora, vagy a városháza melletti raktárépület volt. Az 1900-as századfordulón Szabadka város költségén felépült Raichle J. Ferenc tervei alapján a gimnázium jelenlegi épülete. Ma is itt folyik az oktatás. Az épület melletti kis téren áll Kosztolányi Dezső szobra.

Itt született Kosztolányi író, orvos, zenekritikus unokatestvére, Csáth Géza is, aki a kiváló zenei, képzőművészeti és irodalmi tehetséggel megáldott fiatalemberként orvos lett. Miközben a Nyugat  munkatársa volt annak 1908-as alapításától, pszichiátriai kísérletezései miatt saját magán kipróbálta a morfium hatását, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Először azért nyúlt a szerhez, mert – tévesen – tüdőbajt diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei irodalmi művein erősen érződnek, melyekben az ideggyógyászat akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek irodalmi keretet adott. Az I. világháborúban katonai orvosként szolgált, de a fronton teljesen elvesztette uralmát szenvedélybetegsége felett, napi adagjai folyamatosan nőttek. Leszerelése után többször elmeosztályon ápolták. Miután megszökött, lelőtte feleségét, és öngyilkosságot próbált meg elkövetni. A sikertelen kísérlet után végül túladagolásban fiatalon halt meg. Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt.

Szabadkán született két kiváló színészóriásunk is; Latabár Kálmán Árpád és Komlós Juci is, és Lékó Péter minden idők egyik legnagyobb magyar sakkozója.

Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult.  Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka hajdani szépségéről és gazdagságáról.

                

Különös hely ez a Szabadka. Mintha az idő megállt volna felette. Lassan, sokszor lemaradva araszol az európai városok nyomában, s közben olyan építészeti, művészeti és emberi kincseket adott a világnak, melyet bármely nagyváros megirigyelhetne.

Különös hely ez a Szabadka – a “világ legnagyobb faluja”.

 

További csodálatos látnivalók a környéken:

Palics

Szabadkától 8 kilométerre északra helyezkedik el ez a csodálatos tó, amelynek sziksós iszapja és vize gyógyhatású. Fénykorát a múlt század fordulóján élte, amikor nagyvilági fürdőhely volt. Az 1840-es években épített park egyedülálló hangulatot áraszt a festői szépségű palicsi villákkal, a Víztoronnyal, a Vigadóval és a Fürdővel, továbbá a Zenepavilonnal és az egykori Női fürdővel. Valamennyi épület magyar szecessziós alkotás. Az állatkert és a Szabadtéri Színpad a termetes tölgyfák árnyékában remek szórakozást nyújt a fürdőzés mellett.

    

Kelebiai ménes

Szerbia legnagyobb lipicai ménesében nemcsak megcsodálhatók a régi fiákerek, lószerszámok gazdag gyűjteménye, hanem megtekinthetők a lovak és kocsikázni is lehet a kelebiai erdőben.

Cuvardic bortanya

Egy régi családi szőlőskertben bújik meg ez a mesebeli bortanya gazdag borkínálattal őshonos és újabb fajtaborokkal.

Hrastovaca vadászlak

Az erdő mélyét, közvetlenül a magyar határon található ez a vadászlak, amely gazdag vadászterület központja. A vadászok mellett a vadgasztronómia kedvelőit kiváló sütőharang alatt sült vadételekkel kínálják.

Radanovac

Ez a ménes- és lovas-klub félúton található Palics és Szabadka között, ahol lóidomítást végeznek, de lovagolni is lehet.

Tőzeg-tó

A tó at 1960-as években keletkezett azon a helyen, ahol tőzeget termeltek ki. Jelenleg sporthorgásztó, amely évszázados tölgyesen keresztül lehet megközelíteni. A látogatókat játszótér és remek halételek fogadják itt.

Ludasi látogatóközpont

A Ludasi-tó különleges természetvédelmi terület, amely magában foglalja a tavon kívüli lápos- mocsaras területeket és a Szelevényi puszta természeti rezervátumot is. Madárvilágban igen gazdag, az ornitológiát kedvelők paradicsoma, de a kirándulók számára is tartogat érdekességeket a 700-5500 méter hosszú tanösvényeken.

Szúnyog csárda a Ludasi tó partján

A májustól októberig működő nádfedeles csárda különlegessége a szúnyog emlékmű és a kiváló halételek.

Róka tanya

A százéves, berendezett tanya a Ludasi-tó keleti partján áll, amelyben régészeti, természeti és néprajzi gyűjtemény található. A tanyán elektromos áram hiányában még ma is kemencében sült ételekkel kedveskednek a vendégeknek.

Borkastély

Szőlőskertektől övezve, a Hajdújárási Borkastély a védett földrajzi jelzéssel ellátott borok széles választékát kínálja a borkóstolókon a rusztikus boros pincében.

Szentkút

Palics délnyugati partján található ez a zarándokhely, amely Szűz Mária kegyhelye. Nem csak a katolikus, de az ortodox egyház hívei egész évben látogatják. A Mária Búcsút augusztusban tartják.

Sándori templom

Ebben a Szent Demeter tiszteletére emelt és szentelt ortodox templomocskában található az a képfal, amelyet a térségben keletkezett első műalkotásnak tartanak.

Tavankút

A szalmából készített eredeti naiv művészeti alkotások jellemzik a környéket, amely legszebb alkotásai láthatók itt.

Györgyéni tájház

A helyi néprajzi hagyományokat bemutató kiállítás mellett szalmából készült korona gyűjtemény is látható itt. Érdemes megtekinteni a templom a világon egyedülálló, szalmából készült keresztútját is.

Aki még messzebbre vágyik, egy következő kirándulási ajánlat alapján ellátogathat majd:

  • Bács várába,
  • Péterváradra,
  • Szendrő várába,
  • Nándorfehérvárra,
  • egészen a Vaskapuig.
  • Hazafelé pedig ajánljuk majd a Fruska Gora kolostorait a Tarcal hegységben,
  • és a Tisza torkolata Szalánkemén-szerb nevén Stari Slakamen falunál sem hagyható ki.

Hamarosan folytatom a Délvidéki túrát.

 

Források:

Fantasztikus szabadkai fotók:

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!