Itt az ideje, hogy megismerd ezt a szép várost, ami Budapesttől alig 30 kilométerre található az M3-as úton, de a HÉV is idehoz.
Gödöllőn együtt van minden, ami egy kellemes városnézést változatossá tehet.
Ráadásul a REKORDOK városa is, hiszen itt található
- Magyarország legnagyobb barokk kastélya,
- legrégebbi kőszínháza és uralkodói arcképcsarnoka,
- a világ első Erzsébet királyné szobra,
- legkisebb Mária-kegyszobra, ami Máriabesnyőn látható, ami pedig a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely,
- Európa első Világbéke Gongja,
- hazánk egyetlen állandó szecessziós kiállítása,
- a világ második legjelentősebb mezőgazdasági gépgyűjteménye,
….…és nem utolsó sorban itt lesz hamarosan a világ legnagyobb női fitnesz hálózatának első Guinness rekordja: 50 óra nonstop edzés 1000 nő részvételével.
Azt javasolom tehát, hogy válaszd a legjobb időpontot Gödöllő megismerésére
2015. június 20. szombat
Városnézés Múzeumok éjszakája programokkal és egy rövidke frissítő Curves edzéssel
Igyekszünk remek időt szervezni a városnézéshez és a programokhoz, ez a nap ugyanis a Múzeumok éjszakája nagy eseménye. Sajnos idén nem pontosan esik egybe a mágikus Szent Iván Éjszakájával (június 21.), vagyis a nyári napfordulóval, de ígérhetjük, hogy remek, szinte mágikusan remek programokkal gazdagodhatsz.
……és ezen az éjszakán már több mint másfél napja tart majd a Guinness rekord kísérlet.
2015. június 19. péntek reggel 8 órától június 21. vasárnap reggel 10 óráig
Kezdjük a kirándulásunkat egy rövid történelmi visszatekintéssel:
Gödöllőt 1349-ben említik először Nagy Lajos király adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Első földesura Hamvay Ferenc volt, aki itt is lakott a központban fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.
Később a magyar barátnak nem mondható labanc Grassalkovich Antal tette birtokai központjává a települést. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Ő építtette a kastélyt a korábbi református templom felhasználásával. Az ő idejében járt itt vendégségben Mária Terézia.
1751. augusztus 11-én. A legenda szerint a nábob Pesttől Gödöllőig törött sóval hintette föl az országutat, hogy a királynő nyáron négylovas szánon utazhasson Gödöllőre. Grassalkovich valóban kápráztató és ízléstelen pompával árasztotta el Gödöllőt; a tűzijátékok, állatviadalok tengerpénzt emésztettek föl, de a királynőnek nem tetszett és nyíltan meg is mondta, hogy hiábavaló dolgokra nem telik kedve. gy aztán a són szánkázás remek története sajnos nem igaz.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a Grassalkovich család kihalása után tulajdonosi pozícióba került belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára. Így lett a kastély Ferenc József ÉS „Sisi” egyik kedvenc nyaralóhelye.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, sőt 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáról.
1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását.
A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, a kastély épületében és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott.
A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. A város mezőgazdasági központtá fejlődik. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet.
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
A városnézéshez rettenetesen nehéz kiválasztani Gödöllő látnivalói közül a legérdemesebbeket, de az is lehet, hogy többször el kell idelátogatni.
Magyarország legnagyobb barokk kastélyát Grassalkovich I. Antal (1694-1771) megbízásából Mayerhoffer András tervei alapján épült.
A kor tehetséges osztrák építésze új stílust teremtett a barokk kastélyépítészetben azzal, hogy az épület impozáns főhomlokzata került előtérbe és az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak és úgy veszik körbe a belső kastélyudvart. Hogy is van ez például Fertődön? Éppen fordítva. Így a látogató itt a nagystílű díszkapun át először az épületbe jut, majd innen a pompás kertbe.
Már Mária Terézia látogatásakor is óriási elismerést váltott ki a pompás épület, de később a Grassalkovichok harmadik generációja korában bővült tovább az épületegyüttes:
- Kastélytemplom
- Barokk Színház
- Lovarda
- Fürdő
- Virágház
- Narancsház kapott helyet.
A család kihalása után több tulajdonosváltással végül a Magyar Kincstár birtokába kerülve Ferenc József családjának egyik kedvenc nyaralókastélya lett.
A királyi korszakban márvány istállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület. A lovardát át is alakították, hogy Erzsébet királyné kiváló lovasként még cirkuszi lovas mutatványokat is gyakorolhasson.
Erzsébet park
Érdemes kisétálni az Erzsébet parkba is Erzsébet királyné szobrához, de itt található a Sziklahalom és a Kálvária is.
Az 1898-ban létesített liget egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak. A tiszteletére Magyarországon ültetett 3 millió emlékfából ide 48 ezer került.
A világ legelső Erzsébet szobor virággal és napernyővel örökíti meg Sissit, ahogy a gödöllőiek a magányos sétáin gyakran látták. A szobrot Ferenc József jelenlétében 1901-ben avatták fel.
A szobor háta mögötti ligetben egy szikla halom magasodik, amelynek kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik, tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett a tervezője, Zala György, aki a Hősök tere szoborcsoportot is megalkotta.
A park bejáratánál található a Kálvária Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna alakjaival, amelyet Grassalkovicz gróf megrendelésére állítottak. A belül üreges kőépítmény a kastélypark öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót rejt, amelybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel gőzgépek segítségével.
Város központ
Gödöllő főtere a nagy kiterjedésű Szabadság tér a HÉV-től rövid sétával közelíthető meg. Nevezetességei
- volt Községháza, ma Erzsébet Királyné Szálloda,
- Református templom
- Városháza
- Világbéke Gong
- Kis Balázs szobor
- Hamvay Kúria (Gödöllői Városi Múzeum)
- Pelikános kút
Kicsit messzebbre kell a központtól kirándulni a Máriabesnyői kegyhelyhez, de megéri a fáradozást és a kis autóutat. (5 perc)
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amelyet szintén Grassalkovich Antal építtetett a kapucinus kolostorral együtt és itt van a család kriptája is, ahol többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is nyugszik.
A szegény sorból származó kezdetben alacsony rangú hivatalnok tehetségének és házasságainak köszönhetően nagy pályát futott be, míg Mária Terézia grófi ranggal jutalmazta és az uralkodónő koronaőrré, majd valóságos belső titkos tanácsossá és főlovászmesterré nevezte ki.
A mélyen vallásos gróf első hét évi házassága gyermektelen maradt, majd második felesége hat gyermekkel ajándékozta meg, végül több évi özvegység után pápai felmentéssel feleségül vette özvegy sógornőjét, gróf Forgáchné Klobusinczky Teréziát, akivel elhatározták, hogy a besnyői volt premontrei templom romjainak helyén Lorentói Szűz Mária tiszteletére templomot emeltetnek. Egy kedves legenda szerint a romok eltakarítását végző munkás álmában jelenést látott, amely szerint a romok között „valami szép tárgyat” fog találni. Így is történt és egy 11 cm magas, 4 cm széles Szűz Máriát és a gyermeket ábrázoló elefántcsont szobrocskát találtak, amit még a 12. században készítettek.
Grassalkovich a szoboralakok részére a családi ékszerekből koronát, és 23 briliánsból font övet készíttetett, ezüstből készült házacskába kristályüveg mögé zárta, amelynek hátlapjára a megtalálás körülményeit vésette. A csontszobrot csak nagy ünnepek alkalmával vitték át a templomba a kastélyból.
A loretói kápolna mintájára épült besnyői kápolnát 1761. augusztus 15-én szentelték fel, és helyezték el benne a két stájer kapucinus szerzetes által gyalog hozott loretói kegyszobor cédrusfából készült mását.
A templom mögötti máriabesnyői temetőben nyugszik Teleki Pál (1879–1941) miniszterelnök. A sírjára liliom van vésve a cserkészetre utalva, és a következő felirat olvasható rajta: „DOLGOZOTT A CSERKÉSZETÉRT ÉS ÉLETÉT ADTA A MAGYAR NÉP BECSÜLETÉÉRT“.
Egyéb látnivalók:
- A Gödöllői Arborétum, amely szintén egy „LEG”, mert a második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon ezt a 350 hektárnyi területet. Az Arborétumba való látogatást korábbra tervezd: 2015. június 13., amikor itt kerül megrendezésre az ArboFeszt: egy különleges zenei és kulturális esemény a természet oltárán. Íme a meghívó a rendezvényre:
- Máriabesnyő meglátogatása előtt vagy után érdemes egy rövid kitérőt tenni a gödöllői vasútállomásra, ahol néhány éve adták át a királyi váró felújított épületét.
- Babati Istállóskastély (Babatpuszta), amely U alakú barokk épületét szintén Grassalkovich Antal építette. A középső szárnyát lakásnak, az oldalsókat juhistállónak rendezték be, ugyanis a gróf egyik leánya tüdőbeteg volt, a juhistálló jótékony hatású levegőjével gyógyíttatták.
- Szent István Egyetem:
- A egyetem impozáns, neobarokk főépülete 1924-ben a premontrei rend gimnáziumaként épült és 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó parancsnokságának volt székhelye. Az épület előtt áll Kálmán herceg (1208-1241) lovas szobra, aki II. András második fiaként hat éves korában lett Halics királya. A premontrei rend nagy mecénása volt, ezért hálából ők állíttatták a szobrot a tatárok ellen a muhi csatában hősi halált halt hercegnek, a tőle kapott birtokok jövedelméből épített rendház elé.
- Az egyetem aulájában található Amerigo Tot magyar származású amerikai szobrászművész „A mag apoteózisa” című monumentális 120 négyzetméteres bronz műve.
Mit hagytam ki a városnézésből: szerintem rengeteg mindent, de hiszen most csak egy napra hívtalak és még itt van a rengeteg Múzeumok éjszakája program is. Hogy lesz időd mindenre?
Nincs még hozzászólás.
Szóljon hozzá!