A település Budapesttől mintegy 50 km-re fekszik, a Csepel-sziget déli részén található , a Ráckevei-Duna partján.

A település történelme ma is jól látható emlékeket hagyott ránk, így a városnéző séta alatt szépen nyomon követhetjük a történteket.

Csepel-sziget Keve várossal együtt a mindenkori magyar királyné nászajándéka volt. Már Zsigmond feleségének adományozta a szigetet. Mint királyi tulajdont emlegetik Mátyás oklevelei is. Csepel-sziget volt Beatrix legnagyobb magánbirtoka.

A 15. század közepén,  a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le itt. Róluk kapta a település a nevét, hiszen a szerbeket rácoknak nevezték és ők az Al-Duna mentén álló Keve településről jöttek ide. Természetesen templomot is építettek maguknak, amit Mátyás király idején, 1487-ben szenteltek fel. Ez a város egyik legjelentősebb műemléke, ami egyben az ország egyetlen gótikus ortodox temploma. A Nagyboldogasszony templom a mellette álló harangtoronnyal és a paplakkal együtt alkotja az un. Szerb Portát, ami magas fallal körülvéve védelmet is nyújtott.

            

A török időkben a ráckevei templom fennmaradása a legenda szerint egy csodának köszönhető, miszerint a török a többi templommal együtt ezt is le akarta rombolni, de a templomot birtokba vevő janicsár az egyik ikonba beleszúrta a dárdáját, de abban a pillanatban, amikor kilépet a templomkapun, meghalt, így félelmükben nem rombolták le Isten házát. A csodatévő képet ma is a Szentendrei Ortodox Múzeumban őrzik. A templom egyébként a városban többször dúló tűzvészeket is sikeresen elkerülte.

Érdemes megtekinteni a templom fantasztikus belső terét is, amelyet bizánci hangulatú freskók díszítik. A korábbi falfestményeket 1765-71 között teljesen átfestették, az eredeti képekből csak néhány apró részlet látható.

   

Hiába menekültek a rácok hazánk területére, hamarosan itt is török uralom kezdődött, így a lakói elmenekültek tovább északra. A 150 éves török hódoltság Savoyai Jenő hadvezetésével zajló hadjáratban ért véget.

Savoyai Jenő a Habsburg-család legjelesebb hadvezére, a hadtörténet egyik lángelméje volt. Franciaországban születet, de 20 évesen kegyvesztetté vált XIV. Lajos udvarában. Nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburgok monarchiája győztes nagyhatalomként emelkedett ki a 17. század fordulóján dúló európai háborúkból, és így abban is, hogy a Magyar Királyság a török hódoltságból kiszabadulva a Habsburg Birodalom tartománya lett miután a zentai csatában 1697-ben elért győzelme véget vetett a 150 éves török hódoltságnak. Az apró termetű hosszú életű gróf esküdt ellensége volt a protekciónak. Haláláig megmaradt agglegénynek, és szabad idejét a tudománynak és a művészeteknek szentelte.

A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő herceg 15 000 forintért vásárolta meg az egész Csepel-szigetet 1698-ban, ahol Ráckevén a Duna partján a francia Vaux-le-Vicomte kastély mintájára a kor neves építészével, Johann Lukas von Hildebrandttal kastélyt építtetett, ahol ő maga sosem járt.

A városba a rácok elmenekülése után a törtök hódoltság végével német telepesek is érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja, sajnos mára a szerb lakosság, legalábbis a templomba járók elfogyatkoztak, bár vasárnaponként egy szerzetes vezetésével néhányan a közeli településekről még életben tartják a hitet és ezzel a templom életét.

A történelem következő nagy állomása legendás emléket állított a város szülöttének egy bizonyos Horváth Nepomuki János nevű huszárkapitány személyében, aki Petőfi Sándor tolla nyomán János vitézként lett híres. Ebből a szegény sokszorosan árva fiúból úgy lett huszár, hogy a francia forradalom és a jakobinus mozgalom elleni háborúban I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén, így a szabó céh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe 12 éves szolgálatot vállalva a városért. Végül kalandos 22 évi huszárélete után visszatért a városba. Az ő beteljesületlen gyermekkori szerelme volt Juliska.

Hogyan hallott erről a történetről Petőfi? Kedves Jókai barátja révén, aki Kecskeméten ismertette össze egy ráckevei barátjával, bizonyos Ács Károly ráckevei nemessel, aki bizonyára elmesélte a történetet neki.

      

János vitéznek és Iluskának természetesen dísz kutas szobra áll a városban a katolikus templom előtt, sőt a temetőben mindkettőjük sírja is megtalálható, valamint a történet dokumentumai az Árpád Múzeumban fellelhetők.

A 18. század barokk művészete szép példája az 1791-99 között épült copf stílusú Keresztelő Szent János katolikus templom, amelynek belső seccoit (egyszerűbb freskó technika) Patay László Munkácsy díjas festőművész alkotta. A ráckevei művész állandó kiállítása az Árpád híd lábánál látható.

A ráckevei Árpád híd a  Soroksári Duna-ág legfontosabb hídja, a Csepel-szigetet köti össze az Alfölddel.

A jelenlegi híd helyén eredetileg egy szétszedhető fahíd állt, még korábban pedig ennek elődje volt az a karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd, amelynél karótól karóig húzták kötélen a révészek a bárkákat. Ráckeve városa az új, állandó jellegű vashidat a  millennium évében 1897. szeptember 26-án avatta fel.

A híd város felőli lehajtójánál egy ma már használaton kívüli neobarokk vámház áll, másik oldalát pedig az egyetlen vidéki Árpád-szobor őrzi.

A XX. század fordulóján az 1500-ban épült, díszes, középkori régi városháza helyére hatalmas, új, szecessziós stílusú városházát építettek, amelyben a térség közigazgatását végző hivatalai működtek. A magyaros, szecessziós elemeket mutató tűztornyos, alföldi típusú városháza egy év alatt épült fel.

A 2. világháborúban bombatalálat érte az egyik szárnyát, és azóta az épület sajnos hozzá nem méltó módon lassan pusztul. Ma már csak a Bíróság működik benne, amely hamarosan szintén elköltözik.

      

      

Viszont a Tűztornya kilátó lett, amelynek 40 méter magasságából, kovácsoltvas erkélyéről Pazar körpanoráma tárul elénk az Angyal-szigettől a Kerek-zátonyig, sőt tiszta időben Százhalombatta, sőt a Budai hegyek is látszanak.

Kicsit visszakanyarodunk a rácok világába a 15. századba, amikor a betelepülő szerbek gyorsan virágzó mezővárost hoztak létre, amelynek egyik legjobban működő céhe a molnárok céhe volt, hiszen a Duna sodrásával meghajtott hajómalmok a környék, sőt a fél Alföld gabonáját őrölték József naptól a késői András napig. A vízimolnárok még a török időkben is 19 hajómalmot forgattak a Dunán. A ráckevei hajómalom ipar válságát a XIX. században megjelenő sokkal hatékonyabb gőzmalmok és a Duna lezárása okozta, amellyel a sodrás jelentősen lecsökkent itt. Pedig ekkorra már több mint 40 hajómalom volt lehorgonyozva a Duna közepén a legnagyobb sodrásban.

A XX. században aztán végleg lehanyatlott a hajómalmok élete, hiszen az árvizek, a jég és persze a szükségtelenné vált hajók faanyagának széthordása, valamint a molnárcéhek feloszlatása végleg megszüntette ezt a mesterséget. A Gyurcsik-féle malom 1968-ban került a Duna fenekére. Kiemelése után a Szentendrei Skanzenbe szállították, mint az utolsó magyarországi hajómalmot. Ráckevei molnárok leszármazottai 2007 decemberében megalakították a Ráckevei Molnár Céh Alapítványt. Ennek a hagyományőrző egyesületnek áldásos kitartó munkája eredményeként épült újjá 2010-ig a régi rajzok alapján, a Szentendrén kallódó régi alkatrészek felhasználásával a most is látogatható és működő malom.

      

      

Ez a malom múzeumként működik, de vasárnaponként még mai is lehet ide búzát hozni és teljes kiőrlésű lisztet őröltetni a ma már árammal hajtott gépezettel.

A csepeli főváros sok látnivalójával mindenképpen megér egy városnézést a wellness hétvége alatt, vagy a csapatépítő trénig szünetében, de a termál fürdőzés mellett is.

Kiemelkedő szálláshelyek:

  • Savoyai kastély – különösen csodálatos esküvők kedvelt színhelye, de bekerült az országos kastély-programba, így hamarosan még fantasztikusabb pompájában várja látogatóit.
  • Kék-Duna Wellness Hotel**** – kiváló tréning helyszín a Duna partján
  • Hotel Termálkristály Aqualand****a ligetes parkos Tókert városrész idilli környezetében, a Duna mellett az 5 hektáros Aqualand komplexum területén helyezkedik el. A 1040 m mélységből feltörő 52 c-os gyógyhatású termálvize kiválóan alkalmas a mozgásszervi problémákra. A szálloda egyedülálló módon saját ásványvíz kúttal is rendelkezik.

Érdekes városi rendezvények:

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!