Bejegyzések ‘Hungarikumok’ kategóriában

Síszezon és városnéző játék Murauban

………avagy nem elég elolvasni, de meg is kell nézni, hogy válaszolni tudj a kérdéseimre.

Kezdhetjük hát a városnézést?

Közeledik a síszezon, és már régóta tervezem, hogy ezt a játékos útleírást megírom a magyarok által leggyakrabban látogatott osztrák síparadicsomról, Murau városáról. A síelés a reggeli sílift nyitásától zárásig tart, ami általában délután 4 óra. Ilyenkor persze még a lenti hütték előtt zajos az élet és mindenki iszik még egy-két sört, vagy forralt bolt és szól a mulatós osztrák zene is. Remek a hangulat.

Bennem azért mindig maradt még energia egy-egy késő délutáni városnéző sétára, főleg, ha sikerült magában a festői Murau városkában szállást találni. Tovább »

Nincs megjegyzés

Svájci körutazás 7 nap alatt, avagy mit lehet, és mit nem lehet megnézni ilyen rövid idő alatt

1. nap – 2016. október 24. HÉTFŐ

Lássuk tehát a részleteket, hogyan lehet megnézni egy viszonylag kicsi, de rendkívül gazdag országot egy hét alatt? Sehogy!……de legalább képet kaptunk arról, hogy mi mindent kell még részletesebben majd egyszer meglátogatni. Olyan nagy és érdekes a világ, hogy vajon visszajövünk-e még, vagy be kell érnünk ezzel a zsúfolt, de fantasztikus élményekkel gazdag egy héttel? Ez a jövő titka. Tovább »

Nincs megjegyzés

Hóvirág mese

avagy tavaszi séta Alcsúton

      

Már régóta terveztem, hogy ellátogatok újra az Alcsúti Arborétumba, ahol gyerekkoromban jártam legutóbb és emlékezetes élmény volt. Szüleimmel sokat kirándultunk és édesapám mindenhol rengeteget mesélt történelmet, földrajzot a látnivalókhoz. Alcsútdoboz is ilyen mesés hely volt, ahol „kidolgoztam” magamnak egy játékot, hogy a romok életre keljenek, ugyanis ebben az arborétumban áll egy magányos kastélyfal, ami olyan megmagyarázhatatlan és érthetetlen volt akkor számomra. Igen, egy csupasz fal mindössze, ami mögül hiányzik az épület. Mementó, két letűnt világ emléke. Az egyik épített, a másik rombolt – Alcsúton legalábbis. Tovább »

Nincs megjegyzés

ISMERITEK-E SZENT GYÖRGY LEGENDÁJÁT?

…..avagy mit mond ez a legenda  ma számunkra? Tovább »

Nincs megjegyzés

A Szent Korona másolata Putnokon

Tovább »

Nincs megjegyzés

Árnyjáték Magyarországért

Készült már sokféle országimázs film. Jók, jobbak, sőt néha rosszak is.

Íme itt egy újabb variáció. Nagyon érdekes. Szeretettel ajánlom! Tovább »

Nincs megjegyzés

Jó üzlet a néphagyomány ápolása?

…avagy mi van akkor, ha a jeles napok egybeesnek az idei naptárban?

Két remek üzleti vállalkozás esik egy napra idén február 14-én:

  • Valentin nap, amely az angolszász kultúrából hazánkban is egyre népszerűbb szerelmesek napja,
  • valamint a Torkos csütörtök, a Farsang farkán megengedett torkoskodás, amikor fél áron tömhetjük meg a bendőnket az éttermekben és szállodákban. Tovább »
Nincs megjegyzés

170 éves a Fröccs

„Sokan Jedlik Ányos (1800-1895) legnagyobb találmányának nem a dinamót, hanem a szódavizet (szikvizet) tartják. Hogy melyik van nagyobb hasznára az emberiségnek, arról el lehet vitatkozni, az azonban tény, hogy ma már el sem tudnánk képzelni életünket a hűsítő buborékok nélkül. Jedliket 1822-ben a Benedek-rendiek győri gimnáziumába helyezték tanárnak, ahol matematikát, fizikát és természetrajzot tanított. Megalkotta „villanydelejes forgonyait”, majd ezután kicsit „elkalandozott” és a szódavízgyártással kezdett foglalkozni.” Tovább »

Nincs megjegyzés

PÁLINKA ÉS KOLBÁSZ

Itt az októberi pálinka- és kolbász fesztiválok ideje, de vajon tudunk-e mindent erről a két zseniális hungarikumról? Tovább »

Nincs megjegyzés

A népmese napja alkalmából a Békéscsabai Meseházba kirándulunk

1859. szeptember 30-án született Benedek Elek, akinek tiszteletére 2005 óta ez a nap a népmese napja.

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl volt egyszer egy nagy tehetségű, garabonciás lelkű művész, Schéner Mihály, aki Magyarország vizek szabdalta, erdők díszítette és vetések ékesítette alföldi csücskében elterülő Békéscsabán csoda-házat álmodott. Ide belépve egymásra találnak az emberek. „A hely szellemének varázsa a gyermeklélek egyszerűségétől, a népművészet egyértelműségétől és az alkotó ember nagyszerűségétől válik teljessé.”

Tovább »

1 Megjegyzés

Személyes Utazásaim Tárháza