“Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél.”

„Az aranysárga nedű Tokaj városáról kapta nevét, ahol egy véletlen folytán, egy elhúzódott szüretnek köszönhetően jöttek rá az aszúbor készítésének titkára. A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna az udvari papját bízta meg a szőlőszürettel, azonban az egész novemberig elhúzódott a háborús helyzet miatt, így a tőkén maradt szőlőszemek összeaszalódtak. A szüretet követően a bort tufába vájt kőpincékbe rejtették nehogy azt az ellenség megtalálja, s amikor az aszottra érett szemekből készült bort megkóstolták, akkor olyan fenséges ízt és zamatot éreztek, mint amit előtte még sohasem. A legenda szerint így született meg 1630 táján a tokaji aszú. A finom bornak gyorsan híre ment egész Európában, így a pápák és Európa uralkodói is – XIV. Lajostól I. Péterig – mind asztalukra parancsolták a nemes nedűt.

XIV. Lajosnak, a Napkirálynak kedvenc italává vált a magyar borkülönlegesség, aki, amikor azt megízlelte, a következőt mondta: „Vinum regnum, rex vinorum”  = A borok királya, a királyok bora, mely azóta elmaradhatatlan jelmondata lett minden üveg tokaji aszúnak.

A kor neves tudósa, Paracelzus még meg is vizsgálta, mivel az a hír járta, hogy a magyarok aranyat tesznek a borba, attól olyan szép sárga színű.

Vizsgáljuk meg mi is milyen titkokat rejt ez a magyar csoda!

Világhírű HUNGARIKUM

Az aszú bor értékét a „puttony” (kb. 30 liter) jelzi, mely az egy gönci hordóba (kb. 136 liter) tett aszú szőlő mennyiségétől függ. A gondosan, kézzel kiválogatott aszúszemeket kinyomkodják, majd három-hat puttonnyi aszútésztát (a kinyomkodott aszúszem) öntenek bele egy gönci hordónyi tokaji borba. Ezt állni hagyják egy-két napig, leszűrik, majd éveken keresztül hordókban pihen. A Magyarországon és Szlovákiában termelt aszúbor selymes, zamatos ízét a vulkáni talajnak, a sajátos mikroklímának, s az évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatnak köszönheti. A két ország között vita is támadt a névhasználat miatt; az EU döntése értelmében mind a két ország használhatja a „Tokaji” nevet, azonban Szlovákiának be kell tartania az aszúbor szigorú termelési követelményeit.” Mátyás Szabolcs tollából

Tokaji különlegességek

  • Tokajit ajándékozni már a Rákócziak idejében is nagy és nemes gesztusnak számított. Mária-Terézia egykor Tokajit ajándékozott XIV. Benedict pápának, aki így dicsőítette Tokaj-hegyalját, az adományozó Mária-Teráziát és az ajándék fennköltségét:

„Áldott legyen a föld, mely termette, a hölgy, aki küldötte és áldott legyek én is, hogy megkóstolhattam.” 

  • Film készült a Tokaji „főszereplésével” 2010-ben

Azt már régóta tudjuk, hogy Tokaj aranya megérne egy misét, sőt egy filmet is. Most, ha nem is főszerepet, de mindenképpen fontos szerepet kapott Tokaj-hegyalja méltán népszerű desszertkirálya, az aszúeszencia a nemrég elkészült Dean Spanley című filmben. A mozgó képkockák szereplői „esszenciális” alakításukkal adták nevüket a remek nedűhöz. Peter O’Toole, Sam Neill és Jeremy Northam alakítják a sajátos hangulatú és képi világú alkotás főbb szerepeit.
A történet az Edward-korabeli Londonban játszódik és egy „szomorédes” apa-fiú kapcsolatról szól. Az apjától eltávolodott fiú, Henslow (Jeremy Northam) egy lelkész behatós segítségével kerül közelebbi ismeretségbe az aszúeszenciával . A minden hájjal – és borral – megkent lelkész az eszencia által különleges tudatállapotba kerül. Henslow ezt felismerve tokaji szeánszokat szervez, hátha így közelebb kerülhet mogorva apjához (Peter O’Toole).

A film sztorijának idejében a Tokaji eszencia olyan ritka volt és oly különleges, hogy titokzatos, majdhogynem misztikus történetek keringtek az ízéről és az eredtéről.

A film készítői azt a Simon Berryt kérték fel szakmai tanácsadónak, aki a Berry Bros & Rudd (az egyik legjobb nevű londoni borkereskedés) elnökeként személyes kapcsolatot ápol a magyar desszertbor-különlegességgel. Az ismert kereskedőcég még a 30-as évek elején kezdte meg a tokaji forgalmazását a tengerentúlon (miután Berry nagyapja Magyarországon beleszerelmesedett a nedűbe, s hazavitt jó pár palackkal, köztük egy 1811-es évjáratút is). Berry elmondása szerint a mai napig különleges szortimenttel rendelkeznek Észak-Magyarország különleges nedűjéből: egészen 1834-ig (!) visszamenőleg tartanak palackokat készleten.
Az Angliában decemberben bemutatott film alapját Edward Plunkett – Dunsay 18. bárója – My Talks with Dean Spanley (Beszélgetéseim Dean Spanley-vel) című könyve adta. A rendező Toa Fraser, a forgatókönyvet Alan Sharp írta.

» A hír eredetije a www.metropol.hu híroldalon

Tokaji gyógyító hatása

A Tokaji borok gyógyító hatásáról világszerte számos feljegyzés, kutatás és hiedelem létezik. Eleink nem tévedtek a bor egészségre gyakorolt jótékony hatását illetően, amikor évszázadokon át gyógyszernek tartották. A Magyar Gyógyszerkönyv még a XX. század második felében is külön fejezetet szentel a tokaji szamorodninak és a tokaji aszúbornak. Antioxidáns hatása két-háromszorosa a többi fehér borének.

 Louis Pasteur szerint (1822-1895): „a legegészségesebb, leghigiénikusabb ital”

A gyógyító titkot évek óta keresik, de a legendák az igazságot őrzik, mert a csoda, a varázslat az aszúbogyókban rejlik. A benne lévő szénhidrátok, szerves savak, észterek, aminosavak, az aszúsodást előidéző un. Botrytis Cinerea által termelt botrycitin nevű antibiotikum, valamint a létrejövő elsődleges aminosavak és a speciális érlelés teszik igazán ritkasággá a Tokaji aszút.

Ne gondoljuk, hogy ezek a tudományos kifejezések távol állnak a marketing világától. Emlékezzünk csak egy naponta „tudományos” szavakkal reklámozott élelmiszerünkre. Miért ne lehetne ezt az eszközt a Tokaji esetében is felhasználni?!

      

A fentiek ismertek talán minden magyar ember számára, de volt-e mindenki már Tokaj vidékén, ahol a jó aszú bor mellett rengeteg remek program és lehetőség várja a kirándulókat.

Tokaj és környéke olyan hely, ahova el kell látogatni akár évente többször is,  és ráadásul többféle lehetőség is van a meglátogatására.

Megosztás

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!