Édesapámnak ajánlom ezt a kirándulást

születésnapjára szeretettel.

Az orfűi völgy mélyén folydogáló patak három kis falut font össze:

• Orfűt,
• Mecsekrákost,
• Tekerest.

A keleti oldalvölgyekbe további két falu,

• Bános és
• Mecsekszakál települt.

A hatvanas években ezt a területet egységes üdülőterületté formálták, amelyet ma Orfű néven ismer az ország.

A Mecsek hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben, amely négy tóból álló tórendszert alkot összesen 113 hektár vízfelülettel……… A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja. Az Orfűi-tó és a Pécsi-tó mellett kezdetben kisméretű üdülőtelkeket és horgásztanyákat hoztak létre, míg a Pécsi-tó nyugati oldalán a gazdálkodó szervek és intézmények vállalati nyaralóikat alakították ki.

A tórendszert Palkó Sándor egykori Baranya Megyei Tanácselnök álmodta meg, akinek bronz mellszobrát 2004. október 9-én avatták fel a Pécsi-tó partjánál, és a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetség horgásztanyájának udvarán helyezték el.

Malommúzeum

Az Orfűi Malommúzeum 1970-ben jött létre. A múzeum az őrlés technológiájának fejlődéstörténetét mutatja be az őskortól napjainkig. Ennek keretében – a kézi őrlőköveken felül – kétféle malomtípust ismerhetnek meg.

• Az idősebb, közel kétszáz éves Mekényesről áttelepített lóval hajtott járgányos szárazmalom valaha olajpréssel működött, de ma már mozdulatlanul áll. Ugyanebben a malomban, 1946-ig működött egy népi olajütő is, amelynek az egyenként közel másfél tonnás tölgyfagerendái ma is valósághűen szemléltetik az olaj sajtolásának folyamatát.
• A másik az eredeti helyén álló vízimalom, az egykori Nicsinger-malom, amely berendezéseit 1994-ben felújították és működés közben is látható, ahogy az évszázados kerekek forognak, a hengerek zúzzák a szemeket, a sziták táncot járnak, a csövekben szaporán folynak az őrlemények, a zsákok dagadnak liszttől.

A malom nemcsak emberiség egyik alapvető találmánya, hanem nagyon fontos civilizációs és kultúrtörténeti intézmény is. Elődeink a malmot szent és kiváltságos helynek tartották. A kenyér és istenség fogalma szorosan összefonódott az erkölcsi felfogásban, és emiatt különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér előkészítésének helye, egyszersmind az élet forrása felé. A malom épületében lopni, káromkodni, szeszes italt tartani, duhajkodni súlyos vétek volt. A világi hatóságok és az egyház gondosan ügyelt a malmok társadalmi szerepére.

E nemes célok jegyében rendszeresen szerveznek itt falurendezvényeket, ünnepeket. Hasonló közcélt szolgál a Vízimalom egykori molnár házában működő Orfűi Kézműves Egyesület alkotó-és kiállítóhelye. A Malommúzeum így sokszor kézműves táborok, foglalkozások helyszíne is.
Fafaragók, népi iparművész, farestaurátor, asztalos, fazekas, kosárfonó, bőrműves, gyékényfonó, viseletkészítő, nyerges, szíjkészítő, mérnök, pedagógus, és diák is tagok.

A malomtól indul a négy állomásból álló, kb. 1-1,5 km hosszú Vízfő-tanösvény és erdei tornapálya a Vízfő-forráshoz, ahonnan a vízimalom is kapja vizét és ahol a Forrásház áll.

Forrásház:

Az orfűi forrásház karsztvíz hasznosítására/ivóvízellátásra készült. A betontulipánt Csete György és Dulánszky Jenő tervezte 1970-ben, és a magyar organikus építészet korai, emblematikus alkotása, amely formájában és díszítőmotívumaiban nemzeti hagyományok után kutat, ugyanakkor szerkezetében, anyaghasználatában teljes mértékben kihasználja kora technikai adottságait. 2002-ben műemlékké nyilvánítottak. A Forrásház a Malommúzeumtól alig 100 méterre található ipartörténeti műemlék, megy csak kívülről tekinthető meg.

A helyiek szerint itt a Vízfő mellett a török időkig bencés kolostor állt, és a barátok vizét a meredek fal tövében, a barlang rácsos nyílásán keresztül felszínre ömlő víz adta, majd később ez a víz működtette a közeli malmot. A forrás vize eredetileg a nevét feltüntető márványtáblácska alatt, egy szifonon keresztül buggyant ki a föld mélyéből, a karsztbarlang természetes túlfolyójaként. Ez a mélyedés földcsuszamlás következtében betömődött, így mesterséges kaput kellett nyitni a sziklafalon. Erre a forrásra épült a Forrásház, ami nem csupán esztétikai élmény, de eredetileg fontos szerepet is betöltött, innen kapta a húsz kilométerre fekvő bányászváros, Komló az ivóvizet. Mégpedig úgy, hogy a barlang vízének szintjéig, a földbe kétemeletnyi mélyen hatoló torony szivattyú-gépházba torkollik, ahonnan a hegy tetejére felnyomott víz szabadesésben jutott el Komlóra. A villamos központként rendeltetésszerűen működő emelet fölé még egy hangulatos, pihenést szolgáló, kör alakú faburkolatos termet is helyezett az alkotó, mely körbe-körbe, ágyakkal, szekrényekkel, világító testekkel folytatja a tulipános stílus diadalútját, és üvegkupolában fejeződik be.

Miután a komlói vízellátást másképp, Duna-vízzel oldották meg, sajnos, ez a műemlék kezdett feledésbe merülni, megindult lepusztulása.

A tanösvény útvonalán található továbbá a Mecsek Háza- Barlangi Turisztikai Központ, ahol érdekes ásvány kiállítás tekinthető meg, valamint a helyi barlangokról szerezhetünk bővebb ismereteket. A sportosabb, bátrabb kirándulóknak vezetett barlangtúrákat ajánlunk.

• Trió-barlang: a Mecsek-hegység egyik legjelentősebb víznyelőbarlangja. A legfőbb vonzereje a változatossága. Szűk kúszodák, tágas aknák, széles folyosók, hasadékok, kürtők megannyi variációja fellelhető benne, valamint cseppkőlefolyásai gyönyörű szín- és formagazdagsággal hívják fel magukra a figyelmet. Bővebben:
• Szuadó-barlang apró patakkal, kis kanyonban zubogó vízeséssel, erősen erodált, csipkézett sziklaképződményekkel fokozottan védett.

Barlangászok (barlangkutatók) forrása

A középkorban Kisorfű még a patakon túli réten, a kolostortól nyugatra helyezkedett el. Akkori temploma harangját a réten elásták a törökök elől. Az itt eredő Barlangászok forrását pedig a környék régi temetőjének egyik sírköve jelöli. A törökök elvonulása után a falu a mai helyén épült újra, messzebbre a kolostortól, melynek kövei valószínűleg építőanyagát adták. Így aztán, idővel, már csak a romok földalatti része maradt meg, kialakítva egy kis fennsíkot, amelyen újabba ásatásokat folytatnak. Száz négyzetméter átvizsgálása után egy Árpád-kori, és ráépítve két XIV. századi romot találtak. A két utóbbi épület egyikének a járószintje is megmaradt, míg a másiknak küszöbkövét és alapfalait tárták fel.

A Malommúzeumhoz visszaérve a malmot tápláló patak innen tovasiet és táplálja a völgy hosszában duzzasztott négy tavat, az Orfűit, a Pécsit, a Herman Ottót és a Kovácsszénáit.

Az Orfűi-tó, vagy Kis-tó homokos aljzatú strandja kiválóan alkalmas kisgyermekes családok részére, amely Baranya megye egyedüli, engedéllyel rendelkező, ellenőrzött vízminőségű, természetes nyílt vízi fürdőhelye. A tó másik részén horgászni lehet a gyönyörű fák árnyékában.

Orfű felett a Balázs-hegyen található a fémszerkezetű Balázs-kilátó. Megközelíthető a Sárkány-kút felől az S▲ jelzésen vagy az Orfűi elágazástól a hétvégi házakhoz vezető jelzetlen úton. Korábban fakilátó állt itt, melyet 1975-ben építettek, de később leégett. A jelenlegi kilátó Orfű önkormányzatának támogatásával létesült, 2001-ben adták át. Gyönyörű panoráma élvezhető innen a Pécsi-tóra, illetve a Mecsek nyugati hegyvonulataira.

Útban a kilátó felé a Balázs-hegy oldalában van egy sziklaszakadás tövében eredő forrás, amely hol el­apad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. Ezt hívják Sárkány-forrásnak, mivel monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon, és a környékbeli pásztorokat rémítgette. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a bar­langjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is meg­moz­­gatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta elta­szí­tani a sziklát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltako­zik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát.

Az Kis-tó keleti oldalán húsz perces sétával elérhető az orfűi tórendszer legnagyobb tava, a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, amely Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava. Keleti oldalán található Orfű mai központja, az egykori Mecsekrákos, amely főként üdülő település.

A főtér közelében található a fehérre festett, hajdani paplakkal egybeépített, Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnácska, melynek oltárképén a püspök áll, a feje körül két angyal, lábainál tájkép, benne kis fehér templom látható. A településrész bállal ünnepli a Márton napot.

Szintén a központban található a Tájház és Kemencés Udvar. A Tájház a helyi néprajzi gyűjtemény anyagát a kiállításon kívül rendezvények segítik élővé tenni, oly módon, hogy közös udvarban van a Kemencés Udvarral, ahol az ország egyes tájegységeinek kemencetípusait és a hagyományos sütés-főzés eszközeit láthatják.

Visszasétálva a Nagy-tóhoz először a víz sportokat kínáló Aktív Víziturisztikai Központot találjuk, ahol vitorlást, szörföt, kajakot, kenut lehet kölcsönözni.

A tó keleti oldala kiépített séta- és kerékpárúton végigjárható és a Mecsekszakál kicsi települést érintve a gáton túl már a tórendszer következő tavát találjuk.

Előbb azonban sétáljunk el a Nagy tó nyugati partján a vadonatúj Szabadtéri Fitness Pályán keresztül, a Minigolf pályát érintve az Aquaparkhoz, ami a közelmúltban épült hatalmas szabadtéri csúszdarendszer, valamint az északi-nyugati parton található a szabad strand, amely leginkább a jól úszóknak kiváló. Valamint itt található az ország egyik legszebb panorámájával rendelkező kempingje

A Pécsi-tó és a Herman Ottó-tó között terül el Tekeres. Egyetlen utcájának két oldalán még számos XIX. század végén épült parasztpolgár ház, szép homlokzatú porta, tágas, téglából épült gazdasági épület maradt meg. Az utcán végigsétálva be-bekukkanthatunk a házak udvarára, ahol csodálatos lófejes díszítésű, hatalmas istállókat láthatunk, amelyek nagy része gyönyörűen felújított épület, de többségük ma már nem a lovak számára készül, viszont arról árulkodik, hogy itt tehetős lovas gazdák laktak. Az 1800-as években érkeztek ide jelentős számban főleg német betelepülők. Orfű – Tekeres jellegzetes utcaképe a német nemzetiségi építészet egyik legszebben megmaradt példája.

A 30 hektáros Herman Ottó-tó, – nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról kapta –hal és madár-rezervátum, számos vízimadárfaj mellett élőhelye olyan ritka védett állatnak is, mint például a vidra. A tavat és környezetét a Hermann Ottó horgászegyesület tagjai tartják rendben. A völgyzárógátas tó igen változatos, akadókkal, nádasokkal szegélyezett, amelyek csónakból jól meghorgászhatóak.

A negyedik tó az 1970-ben elkészült 10 hektáros Kovácsszénájai-tó, mely szintén a horgászok örömére szolgál. Kovácsszénája település felett a csodálatos domboldalban bújik meg a szépen rendben tartott, és kirándulásra alkalmas padokkal, tűzrakó helyekkel kiépített Árpád-kori kőbánya. A felvezető út egyike egy csodálatos kis katlanon keresztül vezet, melynek lábánál kis forrás található. A kilátás innen tökéletes a falu tavára. A település jellegzetessége a Helyi termékek készítése: Tejtermékek, lekvárok, pékáru és kézműves termékek.

Orfű 10 km-es körzetében termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden. A 3 hektáron fekvő fedett élmény- és termálfürdő egész évben, az árnyékos, szép strand a gyógykerttel szezonálisan várja a látogatókat.

Magyarhertelendet két termálkútja tette híressé, melyek 550 m-ről 38 0C-os, és 1062 m-ről 63 0C-os meleg vizet szolgáltatnak. A termálvizek kedvező hatással vannak a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri megbetegedésekre és ivókúraként használható fogínybetegségek gyógyítására, fluorit tartalma miatt.

A remek fürdőzés után kihagyhatatlan a magyarhertelendi Kapucinus sör, amelyet helyben főz Megyesi Gusztáv a Rákóczi u.16-ban. Ez a kézműves sör a német tisztasági szabvány szerint készül és valóban kiváló mind helyben csapolt formában, mind pedig elvitelre palackozva. Minden érdeklődőt szeretettel várnak üzemlátogatásra is, aki kíváncsi a gyártástechnológiai folyamatokra.

Mindössze 5 km-re található egy másik csodálatos szépségű település – Abaliget, amelyet ma is elsősorban a barlangjáról ismerünk, de éppen ez tette lehetővé, hogy már a történelem előtti időkben is lakott ember itt. Később az Aba nemzettség alapította, de a török időkben elnéptelenedett. A lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A telepesek hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. A falu egyetlen utcáját a kocsmáig régen Magyar utcának, a kocsmától az alsó faluvégig Német utcának hívták.

Látnivalók Abaligeten:

A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát, melyeket a látogatók csónakázásra és horgászásra használnak.

A Cseppkőbarlang mondája a török kort idézi.

Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a magyarokat. Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba, és csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön. A magyarokat bátorságuk, leleményességük megszabadította.

Gyalogosan, kényelmesen megtekinthető a barlang egész évben, amely óránként induló, 50 perc időtartamú vezetéssel látogatható.

Az Abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerhetjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is. A múzeum előtt látható “Korsós nő” című szobor Sóváry János alkotása.

A barlang bejáratától indul a 12 állomásból álló Denevér tanösvény, ami bemutatja az erdő természetes megújulását, a talajeróziót, a víznyelőket, a tájidegen fafajokat, a vizes élőhelyek és a mesterséges tavak élővilágát.

Kihagyhatatlan gyönyörű kirándulást kívánok mindenkinek! 

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!