Még a negatív reklám is lehet pozitív hatású, ha jól sáfárkodunk vele! Miért ne lehetne Ozorának jó üzlet a nyári fesztiváli botrány által keltett hírnév, hiszen csodálatos reneszánsz látnivaló van a településen, amihez mesés legendák kötődnek és a tolnai dombság bámulatosan festői?

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt Ozora egy bizonyos „Azara” – később Ozora család birtoka volt már az 1300-as évek kezdetén is.

A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.

Különleges nevezetességeinek mindegyike megér egy látogatást:

  • A kétemeletes, négyszög alakú reneszánsz vár, amelyet Ozorai Pipó, Zsigmond királyunk firenzei hadvezére építette a 15. század elején.
  • Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.

További érdekesség, hogy

  • a volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.
  • valamint az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.
  • A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.

Mindenekelőtt Ozorai Pipó személye és élettörténete izgalmas, és az ő alakján keresztül válik érdekessé maga a hely. De az is igaz, hogy olyan a vár mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából.

Filippo Scolari 1369-ben Itáliában született elszegényedett olasz nemesi családban.

Szülei titkon abban reménykedtek, hogy okos, tehetséges, a számoláshoz, könyveléshez kiválóan értő fiuk talán karriert csinálhat azzal, hogy már 13 éves korában Firenzéből egy kereskedő segédjeként került Budára.

Rövidesen Demeter esztergomi érsek udvarában találta magát, ennek halála után pedig Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett. A rendkívül tehetséges fiatalember 1399-ben feleségül vette Ozorai András egyetlen leányát, Borbálát. Így vette fel az Ozorai nevet. Zsigmond Király Ozora települést és uradalmát az ifjú párnak adományozta ezzel „fiúsítva” az Ozorai család utolsó nő tagját.

Zsigmond 1404-ben kinevezte temesi ispánnak, így rá hárult a leginkább veszélyeztetett déli határvonal védelme a gyakran betörő törökkel szemben. Engedélyt kapott, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központját jelentő Ozorán „kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt” emeltethessen. Hamarosan apósa kisebb méretű kúriája helyén az Itáliából behívott tervezőkkel és építőmesterekkel felépítette a várat.

Kiváló katonaként több hadjáratot is vezetett; 1411-12-ben Velence ellen harcolt. Hadvezérként az 1421-22-i huszita hadjáratban ugyan vereséget szenvedett Németbródnál, 1423-ban viszont Havasalföldön , majd 1426-ban Galambócnál a törökök felett győzelmet aratott. Udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János.

Kereskedelmi tapasztalatainak köszönhetően fontos gazdasági pozíciókat is sikerrel töltött be; királyi kincstartó és a királyi sókamarák igazgatója volt, s mint ilyen újjászervezte a sókamarák működését és bevételeiket növelte.

Temesi ispánként kiemelkedő szerepe volt a Magyarországot védelmező végvárrendszer kiépítésében; Ő kezdte meg Temesvár, Orsova és Nándorfehérvár kiépítését.

Luxemburgi Zsigmondnak politikai ügyekben is belső tanácsadója lett; s mint ilyen az egyházszakadással kapcsolatban 1410-ben ő tárgyalt sikerrel XXIII. János ellenpápával, s csakugyan létre is hozta a pápa és a király közt a kiegyezést.

Magyarországon óriási vagyonra tett szert és Itáliából hozott műveltségével, intelligenciájával igyekezett európai tudást és kultúrát megteremteni választott hazájában:

  • Ozorának mezőgazdasági privilégiumot adott,
  • Ozorán, ahol 1418-ban ferences kolostort is alapított.
  • Székesfehérváron temetkező kápolnát,
  • Lippán kórházat épített.

Zsigmond nélkülözhetetlen embere volt, egész életét a magyar király védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal jutalmazta hűségét. Tagja volt az egyetlen magyar alapítású lovagrendnek, Zsigmond király híres sárkányos lovagrendjének.

Ozorai Pipo 57 éves korában Lippán halt meg. 1426-ban hadi érdemeiért és főleg hűségéért különös kegyben részesült: a magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Kortársai szerint a becsület, tisztesség, hűség jellemezte – hazához, királyhoz és feleségéhez. Amikor például orvosai azt tanácsolták a köszvénytől szenvedő Pipónak, hogy gyógyulása érdekében minden nap más asszonnyal háljon, ő erre nemet mondott.

Hiába vette fel felesége családnevét többek között azzal a céllal, hogy az Ozorai név ne haljon ki, nem tudott dinasztiát alapítani, mivel gyermekei mind fiatalon meghaltak. Az Ozorai név általa kihalt. Özvegye tizenkét évvel élte őt túl, és élete végéig a várkastély birtokosa volt, majd 1438-ban kelt végrendeletével tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.

A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.

A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.

      

Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították.

Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit.

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló ozorai reneszánsz lovagi vár épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.

A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tűnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.

      

A várban többek között megtekinthető:

  • Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája,
  • a reneszánsz kandallós trónterem és
  • a reneszánsz ebédlő.

A várkastélyban ezen kívül

  • 15. századi élményház és
  • egy reneszánsz konyha kerül bemutatásra.

A különlegesen szép másolatok mellett értékes reneszánsz bútorok, kárpitok, utazóládák is láthatók.

Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is.

      

A vár belső udvarán a szökőkút Verocchio-copia, a falon Michelangelo-másolat. A vár folyosóján végig a mennyezetről lelógó gyógynövények száradnak, aminek az a magyarázata, hogy hajdan a várúrnő feladata volt a gyógyítás, másrészt távol tartotta a férgeket is. Mivel az épületet évszázadokon át magtárnak használták a falfestmények szinte teljesen elpusztultak. Csak a befalazott kápolnában maradt meg egy Szent-László freskó maradványa. Itt őriznek egy Szent-György ereklyét.

Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat, s a középkori enteriőrök egész sorában ismerkedhetünk a reneszánsz korszak mindennapjaival.

      

Aki idelátogat, nemcsak múzeumlátogatóként kaphat képet a 14-15. századi életről, hanem szállóvendége is lehet a középkor magyarrá lett itáliai urának, mert a kastély 5 vendégszobával is rendelkezik. A vendégek megszállhatnak a várban, történelmi lakosztályok, nászutas- baldachinos ágyas lakosztály, kisebb vendégszobák állnak a rendelkezésükre, konyhával és étkezővel.

A várkastélyban tekinthető meg a település híres szülöttének, Illyés Gyulának életmű-kiállítása is. Időszaki kiállítások: “A másodszülött” című Esterházy-családtörténeti kiállítás, és „Az angol beteg igazi útja” című fotókiállítás, utóbbi gróf Almásy László és Esterházy Antal herceg közös afrikai útját mutatja be, még soha nem látott fotók, dokumentumok alapján. Az épületben hangulatos reneszánsz kávézó működik.

      

További látnivalók a környéken:

Ozorádó Horgászparadicsom
Simontornya

Tamási

  • Tamási Termálfürdő
  • Gyulaji erdő: Gyulaji Rezervátumban található Európa legjelentősebb dámvad állománya, mely méltán világhírű.  A területről a krónikák azt írják, hogy a XIX. században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje. A 7800 hektár terület 90%-a erdő, az egyik legszebb völgyben pedig két horgásztó is található. A terület kedvelt a vadászok körében. Vaddisznóból több száz kerül évente terítékre, rendszeresen rendeznek hajtásokat is. Korábban Esterházy-birtok volt.
  • Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág
  • Esterházy-vadászkastély – A kúria ma magánlakás, nem látogatható.
  • Vadászmúzeum

Dég

Jó kirándulás!

 

Forrás:

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!