Köszönöm szépen a csodálatos Zsolnay ajándékot

és a kellemes sétákat.

Óriási élmény Pécsett az ipari műemlékként felújított csodálatos kulturális központ. Megismerve kissé a gyár és a Zsolnay család történetét, valóban méltó felújítást és funkciókat kapott ez a több mint 150 éves örökségünk.

A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe, ami hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani.

Ez történt most is és büszkék lehetünk a műre, amit nemcsak hogy érdemes meglátogatni, hanem kötelességünk mindenki számára ismertté tenni és bemutatni. 1853-tól a gyár működése folyamán magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit, köztük olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Victor Vasarely, Lechner Ödön és még sokan mások. A mai újjászületés alkotói szintén beírhatják magukat a történelembe, amikor 11 milliárd forintból újra életre keltették a porcelánmanufaktúra épületeit az 5 hektáros területen.

Több órás program a Zsolnay negyed területének bejárása, amely idő alatt eltűnődhetünk a 150 éves Zsolnay családi régmúlt történetén, bebarangolhatjuk a különböző korokban épült gyárépületeket, ahol ma kulturális és művészeti funkciók találtak helyet. A régi gyárépületek fantasztikusan ötletesen újjávarázsolt épületei, a terek, a parkok és a gyárkémények hangulata visszaröpíti a látogatót a múltba, amit érdemes megismerni, hogy a jelen sétája ne csak a lelket gyönyörködtető élmény, hanem a szellemet gyarapító tudás is legyen.

A Zsolnay gyár meséjét Zsolnay Miklós kezdte írni, amikor 1854-ben a lukafai keménycserép manufaktúrából megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát és idősebbik fia, Ignác nevére íratta. Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges kézi üzemet, ami csupán helyi piacra termelt és mindössze 8-10 a kereskedelmi tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekast foglalkoztatott kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket gyártva.

Az elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben átvette Ignác bátyjától a vezetést. Az üzem ezután fejlődött világhírű gyárrá az 1870-es évek közepére…………BŐVEBBEN

Miután megismerkedtünk a család és a gyár 150 éves történetével, a negyedben található térképek segítségével körbejárhatjuk a területet, amelyet több helyről is megközelíthetünk.

Ha a 6-os, azaz Zsolnay Vilmos út felöli részben a fedett parkolóban hagyjuk az autónkat, akkor egy érdekes modern gyalogos hídon át jutunk el az egyetemi negyedből a kulturális negyed területére. Balra az egyetemi épületek között eljutunk a Pirogránit udvarba, ahol a híres Cifra kémény áll, amely megépítése Ozoray István 1935-ig élt kiváló díszítő építőmester nevéhez fűződik, aki közel 30 éven keresztül építette a műhelyeket, kemencéket, kéményeket.

   

A pyrogránit a téglánál keményebb, porcelán őrleménnyel és samottal kevert anyag, amit 1895-től gyártottak itt, ahol a gipszmunkáktól az égetésig minden munkafolyamat megtörtént.

Ma az udvaron szabadtéri színpad található és itt van az Ifjúsági Ház E78 épülete és a Bárcsak kávéház. Továbbhaladva a gyermekek birodalma következik, amely méltán híres színháza a Bóbita Bábszínház méltó helye. A játszóterek és a körülvevő falburkolatok a gyár mintavilágát tükrözik és a város gyermekeinek alkotásait mutatják be a falba épített kicsi kerámiák. Rosszul gondolja a felületes szemlélő, ha azt hiszi, hogy ez csak gyerekbirodalom. Az 50. születésnapján új helyet kapó Bóbita Bábszínház a gyönyörűen felújított Zsolnay palotában kapott helyet, az egykori Mattyasovszky házban egy 185 férőhelyes nagyteremben, egy 70 férőhelyes kamarateremben, ahol persze elsősorban gyerekelőadások vannak, de ki ne szeretne titkon vagy komolyan újra gyermek lenni?! Az előadások mellett a bábmúzeumot is érdemes megtekinteni. A gyerekekkel pedig a bábkészítő-kézműves teremben bábokat lehet készíteni, a Kakaóbárban pedig csemegézni. Az egykori „zöld ház” épületét Zsolnay Júlia férje Sikorski Tádé tervezte a sógora számára, vagyis a Mattyasovszky család immár felnőtt tagjai számára 1912-ben, de végül senki nem költözött be.

A különböző tereken kóborolva találkozhatunk a Jégveremmel, amelynek kapubejárata felett egy 1893-ban készült perzsa motívumú díszoszlop magasodik. Az oszlop eredetije a bécsi Zacherlfabrik tornyán díszeleg.

Tovább a boltok utcájában főleg kézműves termékek kaphatók:

  • Látványcukorkás bolt és műhely
  • Frank Adél és Grant Pécsi kesztyű Látványműterem
  • Sipőcz Ház (egykori patika) – kézműves élelmiszer és bor termékek boltja
  • Csoko-Láda exkluzív kézműves csokoládébolt
  • Signo galéria – kézműves termékek boltja

      

Sajnos nem itt található a Zsolnay mintabolt, hanem a gyár területen. Szerencsésebb lenne itt elhelyezni a többi boltocska mellett.

A Zsolnay „mese” szakmai, gyártörténeti és művészeti kiállításai a következők:

  • Zsolnay család és gyártörténeti kiállítás
  • Gyugyi múzeum több mint 600 kerámiatárgyból álló gyűjtemény, amely Zsolnay Miklós sógoráról, Sikorski Tádé, építészmérnökről elnevezett épületben kapott helyet, amely valaha a család otthona volt.
  • Rózsaszín kiállítás Winkler Barnabás gyűjteménye, amely a Zsolnay használati tárgyak legjavát tárja a látogatók elé. Minden darabja egyedi: a kézzel készült „rózsaszíneknek” hol a kiöntőjük, hol a fülük, hol az alakjuk, de gyakran a külső mázuk színárnyalata is különbözik egymástól.
  • Látványmanufaktúra a gyár és a kulturális negyed különleges látványossága, ahol bemutatják a gyártási folyamatokat, a közismert motívumokat, vagyis azt, hogyan készül a világhírű Zsolnay kerámia.

      

         

A Zsolnay Negyedben kapott helyet továbbá:

  • Labor – Interaktív varázstér, ami egy természettudományos, technikai interaktív kiállítás és játszóház, ahol a „kiállított tárgyakhoz nyúlni KÖTELEZŐ!” A varásztér célja a mindenkiben élő kíváncsiság felkeltése és kielégítése a természettudományi jelenségek megismerése és megértése iránt, mindezt szórakoztatva, játszva, kísérletezve.
  • A Zsolnay Planetárium Magyarország legmodernebb planetáriuma, mivel itt helyezték üzembe Európa első Digitárium Kappa vetítőgépét. A “digitárium” elsősorban a csillagos égbolt vetítésére alkalmas. Ezt tudta a pécsi tudományos társaság régi optikai eszköze is, az új azonban alkalmas számos más látványelem megjelenítésére is. Képes időben és térben is elmozgatni az égboltot, megjeleníteni a csillagjegyeket, bolygók neveit, és lélegzetelállító távolságokat megtéve ráközelíteni égitestekre. Az egylencsés készülék lelke egy nagy teljesítményű számítógép, amely az űrkutatás ma elérhető legfrissebb eredményeit mutatja be. A gép filmeket is képes a kupolára vetíteni – aki látott már hasonlót, tudja, milyen élmény. A 8 méter átmérőjű kupola alatt 45-en bámulhatják tátott szájjal a plafont. Pécs mindig is élen járt a csillagászatban, mivel 1975-ben itt nyílt meg hazánk első kőplanetáriuma is.

      

      

Megnéztük az összes kiállítást, vásárolgattunk és még sakkoztunk is az óriás sakkal – üljünk be egy kávéra ArtTér Galéria Kávéház és/vagy egy ebédre valamelyik a Zsolnay étterembe, vagy teraszára.

Ki ne hagyjuk a Zsolnay Negyed kitűnő Házborát, a Szabó Zoltán Pécsi Zöldveltelinijét, ami 2012-ben kapta ezt az elismerő kitüntetést.

A Zsolnay Negyedben természetesen szállásra is van lehetőség a Vendégházban.

Végül, de nem utolsó sorba a Zsolnay Negyed falain kívül nem csak kegyeleti tiszteletből érdemes megtekinteni a Zsolnay Mauzóleumot.

Zsolnay Vilmos 1900-ban hunyt el. Fia Miklós 12 évi munkájával örökítette meg apja életművét és a sógora, Sikorski Tádé, építészmérnök által tervezett mauzóleumban 1913-ban egy teliholdas éjszakán helyezték örök nyugalomra. Alig tíz év múlva fia követte, később a két lánytestvér nyugvóhelye is itt volt. Miklós ma is a kriptában nyugszik. A többi családtag koporsóit, urnáit vandál kezek meggyalázták, feltörték, csontjaikat szétszórták. 1986-ban a teljes megsemmisülés határán volt a mauzóleum, amikor egy lokálpatrióta városvédő, Lovas László 15 év munkájával mentette meg a mauzóleumot és fejtette meg az eozin-rejtélyt, és ma már be is tudja bizonyítani. Ő a Városvédő Egyesület és a Zsolnay-család által létrehozott kuratóriumnak az elnöke.

      

      

Az épület fantasztikus és látványos különlegességei:

  • Különleges akusztikája és optikája, amelytől a benti hangok gyönyörűen csengenek, és hallatszanak a kápolnán kívül is.
  • A kör alakú épület természetes légkondicionálását szolgálják a pirogránit fagyálló agyagból égetett itt-ott lyukas kerámiák. Az üveg nélküli 6 ablak és a gondosan kiszámított helyeken elhelyezett lyukak segítségével a levegő állandó áramlása biztosítja a folyamatos levegőcserét.
  • Az épület tetejét zöld mázas tetőcserép borítja.
  • A vízköpők és a 40×40-es vízelvezető árok mind-mind a Zsolnay-család munkái.
  • A vörös lüszter – családi szimbolikus jelkép, amelyen Zsolnay Vilmos felajánlja Minervának az eozin titkát. A varázslatos megvilágítás úgy alakul ki, hogy az ablakon besütő fény a körcsempék közvetítésével lilás misztikus hatást kelt.
  • A mauzóleum körépületéig tartó sétányt 42 darab pirogránitból készült oroszlán díszíti két oldalról.

Tudja-e hol találhatók Zsolnay építészeti emlékek, épületelemek a világban?

         
         
         

Sétáink során felmerült bennünk a kérdés, hogy miért híresebb, ismertebb világszerte vajon a Herendi Porcelán, mint a Zsolnay?

Kutatásaim és olvasmányaim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy

  • A Herendi Gyár kicsit régebbi múltra tekint vissza, 1826-ban indult, míg a Zsolnayt 1854-ben alapították. Ez az alig több mint 25 év elegendő volt arra, hogy az európai világkiállításokon előnyt szerezzen a Herendi gyár és ennek eredményeként az exkluzivitás felé fordulva az európai uralkodók háztartásába, kincstárába kerüljenek a híres porcelánjaik.
  • A 19-20. századfordulón az ipai fejlődés eredményeként, majd az I. világháború miatt a Zsolnay gyár az ipari porcelángyártás felé fordult sikeresen a nagyobb haszon reményében, míg a Herendi továbbra is maradt a használati és díszítő porcelángyártás ágazatnál, így az amerikai gazdag vásárlókat is meg tudták nyerni a Chicagói világkiállítástól.
  • A II. világháborút követő államosítás alkalmával ugyan mindkét gyárat természetesen állami tulajdonba vették, de amíg Herenden állami megrendelésekre akár külpolitikai ajándékozásra, akár a Parlament díszítésére dísztárgyakat gyártottak, addig a Pécsi Gyárban hétköznapi használatú porcelánt gyártottak és ipari porcelánt.
  • A Herendi Gyár fejlesztése is hamarabb indult meg, még a rendszerváltás előtt a már kialakított nemzetközi ismertség növelése miatt. Így a kb. 25 év korkülönbség továbbra is megmaradt a világhírben, a fejlődésben és a fejlesztésben. Mindkét gyárnál a 150 éves évforduló hozta meg a nagy rekonstrukciót és váltást.
  • Végül, de nem utolsó sorban jelentős szerepe van a két minta- és formavilág különbözőségének is a világhírben: míg a Herendi porcelán a keleti motívumaival a konzervatív, exkluzív közönséget kívánta kezdetektől kielégíteni, addig a Zsolnay család kísérletező kerámiái az extravangánsabb, különlegesebb ízlésvilágot szolgálják ki.
  • Amíg a Zsolnay kerámia építészetben felhasznált különleges és csodálatos díszítőelemeinek megtekintéséhez hazánkba kell csalogatni a turistákat, addig a Herendi porcelánt meg lehet vásárolni a világ minden pontján.
Megosztás

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!