170 éves a Fröccs

2012. október 23. Málnási Csizmadia Éva, Hungarikumok

„Sokan Jedlik Ányos (1800-1895) legnagyobb találmányának nem a dinamót, hanem a szódavizet (szikvizet) tartják. Hogy melyik van nagyobb hasznára az emberiségnek, arról el lehet vitatkozni, az azonban tény, hogy ma már el sem tudnánk képzelni életünket a hűsítő buborékok nélkül. Jedliket 1822-ben a Benedek-rendiek győri gimnáziumába helyezték tanárnak, ahol matematikát, fizikát és természetrajzot tanított. Megalkotta „villanydelejes forgonyait”, majd ezután kicsit „elkalandozott” és a szódavízgyártással kezdett foglalkozni.”

Jedlik Ányos a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni, így alkotta meg a szódavizet, ami sűrített szén-dioxiddal mesterségesen telített ivóvíz. Jedlik tanár úrnak nem csak feltaláló tehetsége volt, a gyakorlati alkalmazás iránt is volt érzéke, így hosszú időket töltött egy bizonyos Pallos nevű bádogosmester műhelyében, ahol megszületett az elképzelt készülék, ami természetesen a kisiparos kézművességét is dicséri.

Legelőször a rendházban mutatta be rendtársainak, akik elismerően fogyasztották a szódavizet. Később orvos barátai rábeszélték a professzort, hogy hasznosítsa az eljárást és a kórházi betegek is hálásak lettek az üdítő szódavízért, amelyet „gyógyvíznek” is elneveztek.

1831-32-ben kolera járvány söpört végig az országon és a szódavíz a szenvedőknek enyhülést és megkönnyebbülést hozott, mivel savanyú kémhatása miatt nem terjesztette a járványt, ezért ajánlották ivását a kiszáradás ellen.

Később Jedlik Budapestre költözött és négy munkással hozzálátott a szikvízgyártáshoz.

„A zseniális elképzelés 1841-ben vált valósággá, amikor is Budapesten megnyílt az első szikvízgyártó üzem, így Jedliknek köszönhetően megoldottá vált a szikvíz ipari méretekben történő előállítása. Jedlik azonban nem hagyta abba ez irányú kutatásait, így nevéhez köthető még a szódáspalack megalkotása is.

A XIX. század végére virágzásnak indult a szikvízgyártás, és új kisipari mesterséggé vált saját ipartestülettel. A két világháború között gyártott gépek még ma is dolgoznak, termelnek annak bizonyítására, hogy a magyar szikvízgyártási technológia európai színvonalat ért el.

Itt a szódááááás!

Szóóóóódát vegyenek!

Még sokan emlékezhetnek a macskaköves utcákon zörgő szódás kocsikra, szódás lovakra és arra, hogy a kitett üvegeket becsülettel kicserélték.

A XX. század második felében megjelentek a fémből készült palackok, szifonok, amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető parton tartalma adta. A kicsi tízes csomagolású patronokat a boltokban cserélni lehetett.

Jelenleg Magyarországon 1500 üzemben készítenek a mai napig szódavizet, amely 2004-ben elnyerte a garantált hagyományos és különleges termék tanúsítványt, ezáltal HUNGARIKUMMÁ vált.

A műanyag szifon is magyar találmány, mégpedig a püspökladányi illetőségű Nagy Lajoséhoz, aki szikvízgyártással foglalkozik a Hajdú-Bihar megyei városban; találmánya 1992-től kapható a boltokban. A világ legnagyobb szódásüvegét is hazánkban gyártották Hajdúsámsonban (121 cm magas és 42 liter szóda fér bele), ahol az elárverezett szódásüveg árát jótékony célra fordították.”

„A szódavíznek köszönhetően van egy olyan italunk, amit nekünk köszönhet a világ: ez bizony a fröccs. Sokan lenézik és kissé kommersz italnak tartják, holott rendkívül egészséges, mely nem arra való, hogy lerészegedjék tőle az ember, hanem a meleg, fülledt nyári napokon hűsítsen, s az emésztést elősegítse.”

Egy legenda szerint 1842. október 5-én Fáy András - író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja – a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmarty Mihályt és néhány barátját, köztük Jedlik Ányost is. Mivel állítólag gyomra miatt nem tudta meginni a tiszta bort, ezért azt neki vízzel kellett hígítania. Tiszta vízzel hígítva azonban sokat vesztett élvezetéből a nemes nedű, ezért ha a tudós továbbra is bort akart inni, akkor muszáj volt kidolgoznia a szódavízgyártás eljárását.

De nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a fóti pincébe a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban németesen spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót, amelyet a Fóti dal című versében említett meg.

„Fölfelé megy borban a gyöngy;

Jól teszi. Tőle senki e jogát el

Nem veszi.

Törjön is mind é felé az

Ami gyöngy;

Hadd maradjon gyáva földön

A göröngy.

„Demeter Endre, mádi borász szerint a fröccs lényege, hogy semleges, de jó savgerincű és alacsony alkoholtartalmú, lehetőleg legfeljebb 12 százalékos borból készüljön, csakúgy, mint a pezsgő és a habzóbor. A gyümölcsérés során folyamatosan nő a cukor- és csökken a savtartalom, ezért korai szüretelésű szőlőből érdemes fröccsözni. Mert ha túl sok az alkohol, a szénsav pillanatok alatt berobbantja a vérbe az alkoholt, ebben az esetben pedig már nem fröccsözésről, hanem gyors lerészegedésről beszélünk. A savtartalom pedig vagányságot ad.

Sokan gondolják, hogy a rossz bort fel lehet húzni szódával, attól vidámabb lesz. Demeter szerint ez tévedés. A viszki-bírálók például sok esetben éppen azért hígítják a kóstolókat, mert a víz kiemeli a hibákat, a szódától tehát előtérbe kerülnek a bajok, a gyenge minőségű bor is csak még rosszabb lesz.”

Pezsgő, habzóbor, fröccs

„Az alapbor tehát ugyanaz. A pezsgőt az élesztős (autolízises) jelleg – az újraerjesztés miatt – megkülönbözteti a másik kettőtől, de a habzóbor jó esetben csak annyiban tér el a fröccstől, hogy gyöngyöző borban finomabb a buborék, ez pedig plusz élvezeti értéket adhat annak, aki szereti – magyarázza Demeter.”

Miből legyen?

„Szürkebarát és olaszrizling a fehérből, és vörösből, ha muszáj, akkor kékfrankos – mondja Demeter, de arra a kérdésre, hogy miért szorul háttérbe a vörös fröccs, csak az ízlésre és a megszokásra hivatkozik. A rozéfröccs divatját viszont könnyen magyarázza, a magyar rozé ugyanis szerinte tökéletesen beleillik a legszigorúbb fröccsiskola elvárásaiba is – friss, korai szüretű és nem túl illatos, mert az illatos borok Demeter szerint megcsavarják a fröccsöt, ezért nem kívánatosak.

A hagyományos – és sokak által éppen túlzott szigorúsága miatt támadott – champagne-i iskola tehát a könnyű ízű, kevéssé illatos borokat ajánlja a fröccsnek, de abban a borász is egyetértett, hogy a bor és a fröccs is olyan, mint a képzőművészet. Nincs szakmai szempont, ha jó inni, inni kell, ha nem, akkor másik jöhet.”

Fröccs lexikon

Attól függően, hogy mi a „célunk” a fröccsel, különféle keverési arányokat alkalmazhatunk, melyek közül a legismertebbek a következők:

	bor	szóda
Krúdy-fröccs	9 dl	1 dl	Krúdy szerint azért kell, hogy „megviccelje” a bort.
Kőműves	25 dl	5 dl
Háziúr = nagyházmester	4 dl	1 dl
Lámpás	15 dl	5 dl
Avasi fröccs	7 dl	3 dl
Nagyfröccs	2 dl	1 dl	Móra Ferenc nevezte el „húzás”-nak, „ide a gallér mögé”.
Puskás fröccs	6 dl	3 dl	Magyar-Angol
Csatos	10 dl	5 dl
Házmester	3 dl	2 dl
Polgármester	6 dl	4 dl
Kisfröccs = fütty, tréfa, rövidlépés	1 dl	1 dl	József Attila szerint egy „füttyre” meg lehetett inni
Háp-háp	2 dl	2 dl	népi hiedelem
Bakteranyós	2,5 dl	2,5 dl
Maflás	5 dl	5 dl
Viceházmester	2 dl	3 dl
Alpolgármester	4 dl	6 dl
Hosszúlépés	1 dl	2 dl
Lakófröccs	1 dl	4 dl
Sóherfröccs	1 dl	9 dl
Permet	1 dl	0,01 dl	A permet úgy készül. hogy egy mindegy mekkora poharat megtöltünk borral, és fölötte “ellövünk” a szódásüveggel. Az üde permet belehullik a borba felüdítvén azt

Egyéb szeszes fröccsök

Málnás Savanyú fehérborból készített nagyfröccshöz, málnaszörpöt kevernek.
Maci Vörös kisfröccs + málnaszörp.
Újházy fröccs Szóda helyett kovászos uborka leve.
Tiszafröccs Vörösbor pezsgővel.
Matrózfröccs Korsó sör, mellé fél deci rum.
Postásfröccs Dupla feketekávé, fél deci rummal.
Deák bólé Nagyon kevés alkohol megcsapatva sok szódavízzel.
Góré fröccs Kispohár borhoz csak annyi szóda, amennyi még pohárban elfér.
Instant fröccs Egy szódásszifon bor + patron.
Tömbházmester Egyesek a háziúrral azonosítják, mások a lakófröccsel, de vannak olyanok is, akik 3 darab házmestert értenek alatta.
Kisvadász 1 dl bor + 1 dl kóla.
Nagyvadász 2 dl bor + 1 dl kóla.
KVBK 2 dl bor + 2 dl kóla + 1 dl rum.
Medgyessy-koktél 3 dl bor + 2 dl kóla.
Lórugás 1 rész brandy egy rész kólával. (Keserűlikőrre emlékeztető íz.)
Kuka fröccs Este a bor, reggel a szóda (A Földtani Intézet geológusainak újítása.)
(Nagy) Medve 1 dl kóla, 3 dl vörösbor, 1 dl rum
Szakmári fröccs 80-90% bor és a teteje felöntve szódával
Szerencsés flótás Kisfröccs felöntve pici rummal

Alkoholmentes fröccsök

Almafröccs 2 dl almaléből és 1 dl szódából áll. Osztrákoknál “Apfel gespritzt”
Gyerekfröccs 1 dl szőlőlé + 1 dl szódavíz.
Színész fröccs 2 dl szódavíz langyosan
Kishörpi 0,3 dl szörp + 2 dl szódavíz
Nagyhörpi 0,5 dl szörp + 3 dl szódavíz

„ Mert a szódavíz nem ásványvíz, ezt jegyezzük meg. A szóda már a civilizáció, ez igaz, de nemzedékek és évszázadok fortélya kellett hozzá, míg a magyar megtanulta és feltalálta a fröccsöt, ami a hosszú élet titka.”

Márai Sándor

Forrás: