Pácin földesurai a középkorban jelentős főúri családok – a Debrőiek, Brankovics György, a Hunyadiak, majd a Szapolyaiak – voltak. Az 1570-es években házasság révén a Mágóchy család tulajdonába került. Gáspár, a család anyagi és hatalmi tekintélyének megteremtője, Észak-Magyarország egyik leggazdagabb főura volt. 1552–1558 között a gyulai-, majd 1564-1567 között az egri vár kapitánya volt. I. Miksától 1573-ban 10 évre zálogba vette Munkács várát és a hatalmas kiterjedésű munkácsi uradalmat is.
„A kastély építését Mágóchy Gáspár határozta el egyetlen örököse,
András és felesége, Alaghy Judit részére. 1581-re már állott a természetes vízfolyásokkal körülvett homokdombon épült, a mocsarak között elrejtett és a késő középkori nemesi lakóépületek hagyományait őrző kastély, mely új életérzést tükrözött, újfajta lakásigények kielégítésére volt alkalmas. Az épület egy egyszerűbb kivitelű földszintre és egy gazdagon díszített emeletre tagolódott: az úr és családja az emeleten lakott, kiszolgálásuk a földszinti helyiségekből történt. Az emeleti ajtókat, ablakokat díszes reneszánsz kőkeretek övezték, a szobák dongaboltozatosak vagy gerendamennyezetesek voltak s gazdagon díszített kőkandalló és három cserépkályha biztosította a téli hónapokban a meleget. Az egyemeletes, kéttraktusos épületet kezdetben nem erősítette torony, nem vette körül várfal, vizesárok. A külső homlokzat díszeit nemcsak az ablakkeretezések adták, az épület sarkait kék–vörös színűre festett armírozással hangsúlyozták s nem utolsósorban a bejárat fölött helyezték el az építtetők a legszebb kőfaragványt, a címeres, 1581-es évszámmal ellátott feliratos táblát, amely hírnevüket hirdette. A táblán a latin nyelvű felirat mellett a következő szöveg olvasható magyarul:
„BÁTORSÁG AZ ISTENT FÉLNI, VESZEDELMES ELLENE ÉLNI”.
András 1559–1561 között a wittenbergi egyetemen tanult, együtt Szikszai Fabricius Balázzsal, az 1560-as évek végétől Zemplénben és a Hegyalján széles körben elterjedő kálvini reformáció jeles képviselőjével. Később nagybátyjával együtt az új egyház kiemelkedő patrónusai közé tartozott, 1584-től birtokaikon élt Károli Gáspár, aki az első nyomtatott magyar biblia – a Vizsolyi Biblia – írója. Mágóchy András, Gáspár unokaöccse csak néhány évig élt a pácini kastélyban, 1586-ban meghalt. A már idős Mágóchy Gáspár katonatársát és a Felső-Magyarországon egyre nagyobb gazdasági és politikai szerephez jutó Rákóczi Zsigmondot kérte fel, hogy legyen András árváinak gyámja. Rákóczi 1587 júniusában feleségül vette Mágóchy özvegyét, Alaghy Bekény Juditot. Ez azt jelentette, hogy Mágóchy András, majd az időközben elhunyt Gáspár birtokai is a Rákócziak kezére jutottak. Rákóczi Zsigmond lett a közel 300 ezer holdas munkácsi domínium ura és természetesen Pácin tulajdonosa. Azonban Rákóczi és felesége az egykori Mágóchy-birtokra igényt tartó Alaghyakkal hosszú perbe keveredtek. Alaghy Judit nagybetegen a megegyezést keresve Pácint és Karcsát, hat további faluban birtokrészt, valamint a tállyai, mádi és rátkai szőlőket teljes joggal átengedte unokaöccseinek, Alaghy Ferencnek és Menyhértnek.
A reneszánsz kastély 1590-ben Alaghy Ferenc lakhelye lett. Az épület első jelentősebb átalakítására az ő birtokossága idején került sor: déli sarkaihoz egy-egy toronyszerű építményt emeltek, melyeket felül ma már ismeretlen formájú pártázatos törpeárkádsor zárt le. Ekkor nemcsak az árkádokat, hanem a falfelületeket is gazdag sgraffito- és festett díszítés borította. Alaghy Ferenc a kastélyt tornyos–védőfolyosós–lőréses fallal is körülvette, s ennek bejáratát farkasverem és felvonóhíd is erősítette. A bejárat előtt tátongó (ma feltárt állapotban található) farkasverem azonban inkább a kastély urának méltóságát volt hivatva szolgálni, mert hatásos védelmet nem nyújthatott. A falak előtt a déli részen gazdasági udvar húzódott. Alaghy Ferenc építkezésére utal az egykori külső kapuból származó évszámos-címeres kőkeret. Az 1591-es évszámmal el-látott keret szépen faragott, reneszánsz párkányú guttasorral és rozettával díszített. A kastély 16. század végén élte fénykorát. A rózsaszínes fehérben játszó falfelületek, a sgraffitók tojásfehér és grafitszürke színei, az északi épületsarkok kék–vörös armírozása színekben is megkomponált festői hatást kölcsönöztek az épületeknek.
Alaghy Ferenc halála után, 1612-ben Alaghy Menyhért örökölte a kastélyt. 1631. június 14-én, 44 éves korában hunyt el. Örökösei nem voltak, s így birtokai, köztük a pácini kastély is visszaszállt a királyra. 1631 végén azonban új tulajdonosa lett. A dunántúli eredetű Sennyei család egyik tagja, Sándor, aki szatmári kapitány volt, királyi adományt szerzett a bodrogközi birtokokra és a pácini uradalomra. Fia, István hozatta helyre a Tokaji-féle hegyaljai kuruc felkelés idején erősen megrongálódott kastélyt.”
Az 1960-as években elvégzett kisebb tatarozás jellegű helyreállítás után, 1977 és 1987 között, széles körű régészeti kutatás eredményei alapján az épület XVI. századi formája került visszaállításra, a mai műemléki felfogásnak megfelelő, jól megkülönböztethető kiegészítésekkel.
A kastélyban található, idén teljesen megújult kiállítás festmények, korhű bútorok és berendezési tárgyak, illetve múzeumi bábuk és makettek révén mutatja be az épület egykori lakóinak életét és életmódját, valamint a reneszánsz társadalmat, az akkor élt arisztokrácia udvartartását. Az élményt pedig olyan digitális alkalmazások, három dimenziós rajzok és korabeli zenék teszik teljessé, amelyeken keresztül minden eddiginél könnyebben átélhetővé válik a kései reneszánsz változatos és sokszínű világa.
VISSZA A HONFOGLALÁS KORI LÁTOGATÓ KÖZPONTHOZ
Lexikon:
Gyilokjáró, régi várakban a lőréssel ellátott védművek mögött húzódó folyosó, melyen a várvédő katonák közlekedtek, ill. harcoltak. Eredetileg G. a vártorony tetején körülfutó folyosó volt, ahol a vár elfoglalása után az oda felszorult védők utolsó ellenállásukat fejtették ki, ahol tehát már nem harc, hanem csak gyilkolás folyt.
RSS Hírcsatornák
Személyes hírlevél
Nincs még hozzászólás.
Szóljon hozzá!