………avagy nem elég elolvasni, de meg is kell nézni, hogy válaszolni tudj a kérdéseimre.

Kezdhetjük hát a városnézést?

Közeledik a síszezon, és már régóta tervezem, hogy ezt a játékos útleírást megírom a magyarok által leggyakrabban látogatott osztrák síparadicsomról, Murau városáról. A síelés a reggeli sílift nyitásától zárásig tart, ami általában délután 4 óra. Ilyenkor persze még a lenti hütték előtt zajos az élet és mindenki iszik még egy-két sört, vagy forralt bolt és szól a mulatós osztrák zene is. Remek a hangulat.

Bennem azért mindig maradt még energia egy-egy késő délutáni városnéző sétára, főleg, ha sikerült magában a festői Murau városkában szállást találni.

Ez a 700 éves város a Mura partján igazi gyöngyszem és még a kisgyermekes családok számára is mesés és játékos városnézésre ad lehetőséget izgalmas történelme.

Mostani útleírásom a szokványostól eltérő lesz, mert még a diákéveim ihlette játékos városnézést idézem fel vele. Azoknak ajánlom, akik a napi síelés után éreznek magukban még erőt egy-egy késő délutáni nem szokványos sétára.

Szokásomhoz híven először a város történetével szeretnélek megismertetni, hogy azután ennek ismeretében keresgéld meg az egyes eseményekhez kapcsolódó látnivalókat, amelyeket így nagyjából a történelmi időrendben mutatom be, de azt javaslom, hogy délutánonként a város egy-egy területét barangold be, így minden napra maradhat érdekesség és a síelés végére összeáll a kérdéseimre adott válaszokból Murau teljes története.

A városnézéshez térkép is jár, de remek magyar nyelvű kiadványokat találsz a belváros idegenforgalmi irodájánál kirakva. Első feladat ennek a helynek a megkeresése.

Természetesen itt már a bronzkorban és a római időkben is laktak, hiszen a Mura folyó jó megélhetést biztosított, sőt a két európai kereskedő útvonal kereszteződése szintén remek lehetőség volt az itt élők számára.

Murau legrégebbi épülete a mai Városháza helyén állt és péküzemként működött 1175-től egészen 1993-ig. Az épület látványos maradványait a Városháza belsejében lehet megtekinteni.

I. Ulrich von Lichtenstein kora – 1200-1275 között

A 13. században aztán élt itt egy nemes lovagköltő, I. Ulrich von Lichtenstein, aki egy gazdag és befolyásos stájer család tagjaként arról verselt, hogyan élhetnek nemes és erényes életet a középkori lovagok. Két fő művének ő maga volt a főszereplője és természetesen a szerelemről és a hős viadalokról szólt. Az egyik történet szerint 1227-ben női ruhába öltözve egészen Velencéig lovagolt, hogy útközben lovagi tornákon vegyen részt. Vénusz istennőként állt ki ellenfelei ellen, hogy ezzel is a nők tiszteletére tanítsa őket.

A versírás mellett 1250-re egy kastélyt is épített a Mura folyó bal partján álló dombra. Innen ellenőrizhette és vámolhatta a kereskedő utakat, de védelmi célokat is betöltött, hiszen a stájer középkor sem volt mentes belső kiskirályi harcoktól. A masszív vár körül hamarosan egy virágzó kereskedő és lovagi település fejlődött ki. A ő általa épített vár az idők során többször átépítésre került, de a belső udvarban található 45 méter mély középkori kút még ma is megvan. Ma a kastélyt Schloss Obermurau néven említik.

A középkorban péntekenként piacot tartottak a főterén, amit akkor rendkívül ötletesen így is neveztek el; „Pénteki piactér”. A tér házaiban laktak a kor legjobban tisztelt polgárai, a híres kovácsmesterek családjai. A lovagkorban különösen nagy szerepük volt ezeknek a kovácsmestereknek a díszes és persze hasznos harci eszközök elkészítésében.

1. kérdés: Hogyan hívják ma ezt a teret és vajon hol található a városban?

Segítségül elárulom, hogy egy később, a 18. században élt híres német íróról kapta a nevét.

A tér közepén áll egy Mária-vagy Pestis szobor (1), amely 6 szentet ábrázol.

2. kérdés: Mikor volt Murauban a pestisjárvány?

      

Ebben az időben épült a St. Leonhard tér és környéke is, ami az akkori várost alkotta.

3. kérdés: Kinek a szobra látható a St. Leonard téren? Ki volt ő?

A Mura jobb partján, a tér felett magasodó első Grünfels várat (10) is I. Ulrich von Lichtenstein építette, és eredetileg a „Lubathein” nevet viselte. A várat 1269-ben Otto von Premysl cseh (Böhmen=Bohémia) király leromboltatta a közte és Stájerország között dúló súlyos hatalmi háború eredményeként, de rövid stájer uralma után Ulrich fia, II. Otto von Lictenstein újjáépítette a várat, aminek eredeti tornya, a lakóépülete és az erőd romjai még ma is állnak. Érdemes felkirándulni a város fölé magasodó dombra, mert egyrészt itt visszavarázsolódhatunk a középkorba, másrészt fantasztikus panoráma tárul elénk Muraura.

FIGYELEM! A várhoz gyalog fel lehet sétálni a St. Leonhard tértől a 15 stációból álló Kálvária út, más néven Jézus szenvedéstörténete ösvényen keresztül, de autóval is megközelíthető kis kerülővel a vasútállomás felöl indulva.

A kálváriát (8) 1680-ban már a Schwarzenberg dinasztia készítette.

Nem is gondoltam, hogy itt egy kis tó is található, ami persze nyáron nagyobb látványosság, lévén télen jég és hó borítja. A tó is a Leonhard nevet viseli, mint ahogy az itt álló St. Leonhard templom (9) is.

   

A megkezdett történelemben nem szeretnék nagyon előbbre ugrani, de itt mégis meg kell említeni, ha már itt vagyunk. Kicsit több mint 100 évvel később egy leszármazott, Niklas von Lichtenstein alapította a kis gótikus templomot 1439-ben, amelyet egy várfal védelmezőn vesz körül. Az épület belseje egy nagy csarnok, amelyet hálós boltív zár le, gazdagon csipkézett ablakok, és gótikus orgonagaléria és már egy későbbi korabarokk főoltár díszíti a teret. A templom mellett egy kis kápolna is áll, amelyet Szent-Sírhely-Kápolnának neveznek. (Heilig-Grab-Kapelle)

4. kérdés: Milyen címerek találhatók a templomban?

II. Ottó von Lichtenstein kora 1275 – 1340

Még mindig a Mura jobb partján maradunk, és a St. Leonhard templom alatti terülten megidézhetjük, és egyúttal visszatérhetünk a város történelmi meséjéhez.

A várat és a kastélyt I.Ulrich fia II. Ottó von Lichtenstein örökölte, aki 1298-ban már városi rangra is emelte a települést.

Az ő uralkodása alatt épült a város első kőtemploma a mai városi plébánia templom (16) helyén 1284 és 1296 között kora gótikus stílusban és Szent Mátyásnak szentelték. Nem véletlenül, hiszen ő a vámosok védőszentje, és mint már említettem Murau két kereskedelmi út kereszteződésében épült, és vámolási joga volt.

A templom masszív tornyában 5 harang lakik, amelyek közül a legöregebb és egyben a legnagyobb „Mottl”, azaz Mátyás harangot 1649-ben öntötték. Rendkívül látványosak a 14. századi freskó maradványok. A templom kertből hosszú lépcsősor vezet fel a várhoz.

5. kérdés: Kiket ábrázolnak ezek a falfestmények?

      

      

14-15. század Lichtenstein dinasztia időszaka

Már II. Ottó korában polgárőrség működött a városban, amely védelmi szerepet töltött be. Az ő egyik utódja, III. Ottó von Lichtenstein a 14. században tovább fejlesztette a várost, hiszen az ő korában már 7 városkapun lehetett bejutni, amiből sajnos mára csak a Frisacher Tor kapu (7) áll. Itt működik ma is Murau hagyományőrző történelmi polgárőrsége. A gárda már nem a középkori hagyományt követi, hanem egy későbbi, napóleoni időket idéző egyenruhát visel. Évente augusztus 15-én hatalmas és látványos felvonulás keretében emlékeznek meg a korabeli hagyományokról.

6. kérdés: Milyen bibliai alak a polgárőrség szimbóluma, akinek figurájával felvonulva ünneplik minden év augusztus 15-én a polgárőrség hagyományait?

III. Ottó idejében polgári kórház is működött a városban, amelynek gótikus kápolnáját később az ő rendeletére alakítottak át önálló templommá. Ez az Szent Erzsébet azaz Elisabeth templom (11), ami ma kora barokk stílusban áll a Marktgasse-n. 1979 óta itt található a Murau Evangélikus Egyház és a Stájerországi Protestáns Egyházmegyei Múzeum.

A múzeum az elmúlt 500 évben a stájerországi evangélikus egyház történetét ábrákon és történelmi kiállításokon mutatja be. Mindegyik útmutató szerves része az Erzsébet-templom látogatása is.

A 16. századtól a protestáns Anna Neumann beházasodásától kezdve a protestánsok gyülekező helye lett. Eredetileg ide temették el a város nagy asszonyát is, de később méltó módon férje mellé került az 1648-ban éppen férje ellenreformációjának hatására alapított Kapucinus templom Schwarzenberg Mauzóleumába (2).

A Marttgasse utca neve ma is a kereskedővárosi időszakra utal, amikor már nem csak pénteken, hanem kedden is tartottak piacot, így a mai városháza előtti teret 1414-ben „Erchtagmarkt” néven említik, ami keddi piacot jelent.

Ebben az időben épült a St. Anna templom (12) is, amely körül temetkeztek is.

Egy legenda szerint 1378-ban három tolvaj ellopta a városi plébánia templomból az ezüst kelyhet, amelyet összetörtek és elosztották maguk között. Az ostyatartó tokot viszont eldugták a réten egy fűzfa alá, és másfél évig nem jöttek érte, amikor is a murai polgárok megtalálták. A sérülésmentes ostyatartót ugyan visszahelyezték a városi templomba, de a rejtekhely fölé felépítették a St. Anna templomot.

A templom mögött a régi zárda épületében ma a városi múzeum működik.

7. kérdés: Mit ábrázol a St. Anna templom szárnyas oltára?

Időrendben itt kellene megemlíteni a már korábban „meglátogatott” St. Leonhard templomot, de már szóltam róla Grünfels váránál, mivel a szomszédságában áll.

Ki ne ismerné a síelők közül Murau sörét a Murauer-t?

Murauban 1495 óta készítenek sört. A város 500 éves sörfőzésének hagyományait sajnos csak nyáron ismerhetik meg a sörgyárba látogatók. Télen ez a program nem működik. A Murai látvány sörfőzde (14) sörözője a Brauhauser Hotelben azért egész évben nyitva áll még a síelők előtt is remek csapolt söreivel és jó konyhájával. Azért említést érdemel, hogy július első hétvégéje Murauban a sör ünnepe, amikor három napon át „ingyen” ihat aranyló nedűt, aki 25 euróért megveszi az „újratöltődő varázskorsót”. Azért síszezonban is csapolják mindenhol a Murauert.

8. kérdés: Hány féle Murauer sör van forgalomban?

   

A mai Városháza (13) eredetileg is ezen a helyen áll, ahol 1578-tól a régi Lictenstein ház adott otthont a városatyáknak. Sajnos az az épület egy tűzvész alkalmával részben megsemmisült, de újjáépítettek, sőt végül megépítésre került „Ausztria legszebb városháza”, amely címet az épület 2001-ben érdemelte ki. Építésekor rátaláltak az eredeti középkori boltíves teremre, ahol ma rendezvényeket tartanak, de fantasztikus ötlet, hogy a felső emeleteken dolgozók is középkori hangulatú irodákban végezhetik a munkájukat.

Egy másik forrás szerint azt is olvastam, hogy a régen hosszú utcának „Lange Gasse”-nak nevezett Anna Neumann utca másik végén, a Mura partján állt a Régi városháza (18), amely egyben őrtorony, fegyverraktár, vámház és postahivatal is volt.

      

Lassan eljutunk a város virágkorához, amikor a Wasserleonburg dinasztiából származó Anna Neumann második házassága révén feleségül ment Christoph von Lichtenstein-hez, Murau akkori urához.  Ekkor már a 16. század végén járunk.

Anna 1535. november 25-én Villach-ban született egy rendkívül gazdag protestáns kereskedő lányaként. 22 éves korában feleségül ment és két lánya született, de három év után megözvegyült. Anyja tanácsára újra férjhez ment a már említett Lichtenstein örököshöz, aki ekkorra súlyosan eladósodott és éppen Anna családja volt a főhitelezőjük. Ez a frigy tragikusan kezdődött, mert Anna családtagjai váratlanul és egymás után meghaltak, így ő lett az egyetlen örökös és a Lichtenstein család legfőbb hitelezője is, úgyhogy rövid időn belül kifizette az összes többi hitelezőt, ezzel Murau és még számos Lichtenstein birtok tulajdonosává vált. Anna okos asszony volt, és férjére hagyta az uralkodást és az élet más területein tevékenykedett; segítette a szegényeket, koldusokat, a muraui kórházat fejlesztette, és kibővítette, Hatalmas vagyonával tovább hitelezett. A

Miután második férje is meghalt, Anna újra házasodott, de újból egy eladósodott urat választott magának. Ő is meghalt három év múlva, amikor Annát immár másod ízben boszorkányság miatt perbe fogták. Először azzal vádolták, hogy rossz időt varázsol a szomszédainak, hogy azok ne tudják betakarítani termésüket. Másodszor viszont a túl buzgó szerelemmel vádolták, amibe idő előtt belehaltak férjei. Bizonyítékok hiányában azonban felmentették a vádak alól.

Negyedik férjével viszonylag hosszú házasságban élt, és tovább gyarapította vagyonát. Viszont nem született több gyermeke, sőt a két lánya is gyermektelenül halt meg. Szerette volna megreformálni az örökösödést, mert 75 évesen örökös nélkül újra megözvegyült. Ötödszörre egy 30 éves fiatal grófhoz ment, aki öt év után szintén elhalálozott.

Végül 81 éves korában 1617-ben hatodszorra újra feleségül ment a 31 éves Georg Ludwig von Schwarzenberg grófhoz, bár ezt a házasságot inkább örökbefogadásnak vagy eltartásnak is lehet tekinteni.Anna Neumann 1623. december 18-án halt meg az akkori időben rendkívül magas 88 éves korban protestánsként. Bár rendkívül sokat tett Murau városáért is, mégis elutasították a muraui plébániatemplomban való eltemetését.

Anna Neumann 50 éves muraui „uralkodása” alatt élte a város virágkorát, amely fejlődést a rendkívül felvilágosult Anna kezdeményezett és anyagilag támogatott, bár okosan férjeit hagyta érvényesülni az uralkodásban.

Hatodik férje, gróf Ludwig von Schwarzenberg építette át a dombon álló gótikus kastélyt a mai reneszánsz formájába, és azóta a mai napig is a Schwarzenberg család tulajdonában áll.

A régi Liechtenstein-kastélytól ma már csak néhány gótikus elem található a vár északkeleti sarkában. Az 1689-es földrengés nagy károkat okozott az épületben, de természetesen szépen helyreállították. A lovagi teremben nyaranta koncerteket tartanak, a macskaterem pedig Anna Neumannra emlékeztet macskás képeivel. A kastély egy részét a család magánszobái alkotják, de nagy része vezetett túrával látogatható, de csak nyáron.

A 700 éves múltra visszatekintő város gyönyörű középkori hangulatot árasztó utcáit itt-ott meglepő modern épületek törik meg, amelyek építészeti különlegességek és egyik-másik nívódíjat is nyert.

Ilyen épület a Mura jobb partján álló Közigazgatási hivatal (4) üvegből, acélból, betonból és fából készült különleges modern kompozíciója.

Az épület előtt áll Anna Neumann bronzszobra egy alumínium macskával (5). A macska jelképezi hét életével a vitális erőket, amely Annát is jellemezte a középkorban szokatlan és kétszer is boszorkányság vádjára is okot adó felvilágosult viselkedésével és hat házasságával.

A modern épülettel szemben található a Vasútállomás (6). A keskeny nyomtávú vasút első útját 1894-ben tette meg és még ma is menetrendszerűen jár, sőt a városban lakó síelők számára praktikus és egyben romantikus közlekedési lehetőség a Kreischberg Sípályákig.

A Muravölgyi kisvonat pályája a Mura folyóval együtt kanyarog Murau és Tamsweg között 65 kilométeres pályáján. Ausztriában ez a második leghosszabb keskeny nyomtávú vonal, ami 760 mm síntávolságú, amit bosnyák vagy boszniai nyomtávnak is nevezik, mivel a valamikori Jugoszlávia területén volt elterjedt, így itt különlegességnek számít. Az 1894-es ünnepélyes átadáskor „száguldó” vonat csúcssebessége 30 km/óra volt.

ÉRDEKESSÉG, hogy már abban az időben telefonon tudták jelenteni egymásnak a vasútállomások a vonatok helyzetét. Ma forgalom nagy részét dízel-elektromos motorvonatokkal bonyolítják, és a mi szívünknek is nagyon kedvesek lehetnek, de vajon miért?

9. kérdés: Milyen színűek a muraui kisvonat vagonjai?

      

1969 óta újra menetrendszerűen is közlekednek a gőzmozdony vontatta vonatok minden kisgyermek és mindannyiunk örömére, sőt lehetőség van mozdonyvezetésre, amiről még oklevelet is kaphatnak a vállalkozó szellemű masiniszták. Képzeljétek, az egyik történelmi időket idéző vagonban még maga Ferenc József császár is utazott.

Vasútmániásoknak ajánlom a részleteket itt.

A szemben lévő oldalon, a Mura bal partján áll a rendkívül feltűnő az Open Space Cafe-Bar modern épülete. A furcsa üveg, fa és acél kombinációjával megépített épület eredetileg egy 13. századi kocsma volt, aminek az Architektur Steinbacher Thierrichter építész stúdió új arculatot adott.  Ezért a műért 2007-ben Geramb építészeti díjat kaptak. Itt találkozik tehát a múlt a jelen és a jövő. Az épületben szálloda és kávézó működik és feltétlenül meg kell látogatni, hiszen bármilyen furcsa szerkezet is, de csodálatos panorámát nyújt kávézás közben. Érdekességei közé tartozik, hogy az egyik asztal üveg lapján keresztül lelátni a Mura folyóra. A főtér felöl is megközelíthető egy meglepő folyosón keresztül. Bátran lépj be ide, mert a kávé is jó, és különleges élményt nyújt a Mura folyó fölé benyúló modern tér. A kávézás után pedig folytasd az utad az épületen belül a folyóhoz. Nyisd meg az ajtókat és meg fogsz lepődni, mert a Mura sétányához vezet.

10. kérdés: Milyen színű az Open Space Kávézóba vezető folyosó fala?

      

Nem beszéltem még a város életét adó Mura folyóról és hídjairól.

A Mura folyó Ausztriában, a Hohe Tauern hegységben ered, 1764 méteres magasságban. Teljes hossza 454 km. Gondoltad volna, hogy Murauba Budapestről hajóval is el tudnál jutni a Dunán lehajózva Eszéknél a Dráváig, majd onnan Légrádnál a Murán Murauig vagy éppen hazafelé.  Közben csodaszép természetvédelmi területeken vezet a vízi út, mert a Mura élővilága nagyon változatos és ráadásként olyan szép városok települtek partjára, mint például Graz.

Azért persze ez a csónakázás nem olyan egyszerű és rövid túra lenne, de mindenesetre csak Murautól hajózható a folyó, így elvben mégiscsak megoldható ez a túra.

A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak néhány maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízi erőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. A folyó az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték a papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott: a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra. Tudj meg még többet a folyóról, történelmi és magyar vonatkozásairól itt.

Térjünk vissza Murauba, ahol a Mura festői szalagként választja két részre a várost, amelyeket három híd köt össze.

      

      

Murau számára a folyó életet és energiát adó létfontosságú elem évszázadok óta. A városban a fa és a víz hővé, árammá és sörré alakul.  A folyón található vízi erőmű hatására a város és környéke teljesen önellátó vízenergiából előállított árammal.

A városközpontban található öreg Steinbrücke kőhíd, amelynek lábánál áll a kis Murna szobor (19). Ez az a pont, ahol az Alpokból lezúduló sebes patak folyóvá bővülve kissé megszelídül. Murna a folyó istennője, kezében villámot és vad komlót tart, testtartása az odaadást és a védelmet sugallja. A női szobor a víz tisztító és fizikai erejét szimbolizálja, ő maga az erő és életet adó energia. Murna „idősebb testvére” Grazban áll.

11. kérdés: Milyen fejfedő van Murna fején?

      

A folyó bal partján sétálva eljutunk a fura Xénia Macskaistennő szobrához (20), akinek macska álarcai vannak. Állítólag a kastély macskái időnként lesétálnak a városba és különböző alakokba bújva jelennek meg újra és újra. Ez a macska motívum Anna Neumann óta rendszeresen és többször megjelenik Murau életében.

Kicsit tovább sétálva elérjük a hegyekből érkező Rantenbach patak befolyását a Murába, ahol általában vadkacsák tanyáznak.

Kicsit tovább sétálva elérünk a Mursteg Hídat (3), amely 1995-ben épült egy nagyszabású országos fa témájú rendezvény, a „HOLZEIT” alkalmára. A kiállítás Muraut Ausztria fa-fővárosává és a steier faút központjává tette. A középkortól a 20. századig lenyűgöző fából készült építményt sorakoztattak fel, amelynek akkor legfiatalabb remekműve ez a híd volt. A tervezést és a kivitelezést egy svájci cég, a Meili und Conzett végezte. A 46,8 méter hosszú fedett híd építészeti nívódíjat is nyert 1996-ban.

A hídról csodálatos látványt nyújt a folyó két oldalán emelkedő középkori város és átérve a túlpartra visszajutunk Anna Neumann szobrához. Így lassan a kör bezárult a középkor és a mai, immár 21. századi szép világ között.

      

Ha Murauba mész síelni feltétlenül sétálj esténként a városban és keresd meg nevezettességeit. A kérdésekre egyébként is csak akkor tudsz válaszolni, ha elmész a helyszínekre.

Murau környékén számos érdekes látnivaló van még, de Te elsősorban télen síelni mész a közeli Kreisberg síterepre, úgyhogy már csak egy különleges látnivalót ajánlok figyelmedbe, amit egyébként nem is tudnál kihagyni, hiszen útba esik, sőt át kell haladnod rajta. Európa leghosszabb egy ívű fahídja, amely 45 méter hosszan alátámasztás nélkül köti össze St. Georgent St. Lorenzennel. Az 550 köbméter lakkozott vörösfenyő pillérek különleges, lenyűgöző látványt nyújtanak, ezért érdemes egy pillanatra megállni és lesétálni a Mura partjára is. 65 tonna súly elbírásával a híd Európa legnagyobb, a nehézforgalomnak is engedélyezett fahídja.

A híd építészetileg annyira különleges, hogy építészek százai látogatnak ide megcsodálni a remekművet.

Ha még mindig van időd és energiád, ki ne hagyd St. Georgen templomait. Először a főút melletti csodálatos román alapokra épült gótikus katolikus templom tárul eléd, amit belülről is érdemes megtekinteni. Kicsit tovább autózva St. Ruprecht felé a Mura másik oldalán áll a gótikus St.Cäcilia templom. Magányos, egyszerű, kissé zömök épület. A téglalap alaprajzú hajót egy sík, fából készült gerendás álmennyezet egészíti ki gazdag, mintegy 1500 színes képpel, Szent Cecília ábrázolásával.

Különleges látványosság a templom gótikus faboltozata, Schröder mester 14. és 15. századi freskói és a protestáns szószék. Megéri a kis kitérőt. Azért nem egyszerű bejutni: a kulcsok Stájerország legrégebbi fogadójában találhatók ( GH Winter Bodendorfben. Tel.: 03537/230)

    

Na és mikor mész síelni? mert van egy javaslatunk:

A korai besíelő túráktól március 15-ig népszerű a Kreischberg. Szilveszterkor természetesen tele van minden szállás főleg magyarokkal, de…..farsangkor különleges érdekességet is tartogat a vidék;

TUDTAD, hogy Ausztriában a farsang hatalmas ünnep. St. Georgenben például minden második évben húshagyó kedd előtti hétfőn rendezik meg a muraui farsangi versenyt tréfás versenyszámokkal, a nap végén álarcosbállal. A rendezvényt az UNESCO Ausztria szellemi kulturális örökségeként ismert el.

…………és már síelhetünk is újra………..

Végül itt olvashatod a megoldásokat, vagyis, hogy helyesen válaszoltál-e a kérdésekre.

De ugye végigjártad? Mindent megnéztél?

 

Képek forrása: saját fotók és internet

Tetszett a cikk, feliratkozom hasonló témájú hírlevelekre!