A 18. századi barokk város nevezetességei az Érseki Palota épületében (Szentháromság tér 1.) található a Főszékesegyházi Könyvtár, mely páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. Legfontosabb látványossága Patachich Ádám érsek (1776-1784) nagy körültekintéssel és művészi ízléssel berendezett barokk olvasóterme, mely – köszönhetően a kötetek egységes, időtálló aranyozott bőr kötésének – ma is eredeti fényében ragyog. Ebben a gyönyörű enteriőrben kapott helyet a Könyvtár könyvtörténeti kiállítása is.
A tér túloldalán, a Főszékesegyház szomszédságában található az Érseki Kincstár, melynek Katona István (1732-1811) történetíró-kanonok háza ad otthont (Hunyadi u. 2.). A Kincstár állandó kiállítása igen változatos tárgyanyaggal mutatja be az ezer éves kalocsai érsekség történetét (faragott kövek, középkori főpapi sírlelet, ötvöstárgyak, liturgikus ruhák és eszközök, kéziratok, oklevelek, berendezési tárgyak, faszobrok, festmények, üvegablakok, porcelánok stb.). A házban megtekinthetők a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész munkái is.
A Szentháromság tér közelében található a Paprika Múzeum, mely ugyancsak egy régi kanonokházban, az ún. Szent István házban (Szent István út 6.) kapott helyet, ahol a berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket.
Az említett kiállítások, a Könyvtár, a Kincstár és a Paprika Múzeum megtekintése egyenként kb. 30-40 percet vesz igénybe, ez a helyszínek közti sétával együtt összesen két-két és fél órát jelent.
A Szentháromság tér ideális lehetőséget nyújt további programokra is: érdemes meglátogatni a tér meghatározó műemlék-épületét, hazánk egyik legszebb barokk templomát, a Főszékesegyházat, és élmény meghallgatni remek pécsi gyártású Angster-orgonáját, melyen a 19. században Liszt Ferenc is játszott, és igen elismerően nyilatkozott róla. A székesegyház jelenleg nem látogatható a decemberig tartó felújítás miatt, de az orgonakoncert meghallgatható a közeli Szent József templomban.
Kalocsa város egyéni programként még több látnivalót rejt, amelyek mindegyike megérdemel egy kirándulást.
Útban a pinceprogram felé a busz elhalad a különleges Schöffer fénytorony mellett, amely arról nevezete, hogy a rajta lévő fényszórók be- és kikapcsolását, valamint a rajta lévő tükrök forgását a torony melletti közút gépjárműforgalmának zaja irányítja hangérzékelők és számítógép közvetítésével.
A Malatin téri autóbusz-pályaudvar előtt álló, Chronos-8 nevű fénytorony a Párizsban élő, kalocsai születésű Schöffer Miklós (1912-1992) szobrászművész tervei alapján készült 1982-ben az ÉPGÉP V. közreműködésével. A fénytorony váza 4 db 23 m magas &127 keresztmetszetű acéloszlop, melyek között az oszlopok kör alakú, emelt talapzatán 5 db nagy fényszóró, a torony négy homlokzati síkján 23 db színes, kisebb méretű fényszóró található, melyek 49 db 80 és 60 cm átmérőjű forgó tükrökre vetítik fényüket. A forgó tükrök közül 40 db motorral meghajtott, 9 db pedig szabadonfutó. A fénytornyot 1982. nov. 26-án avatták fel.
A hajósi pinceprogram házigazdája a Kovács Pincészet és Borház. A vendégeket a pincesor egyik régi pincéjében fogadják pogácsával, borkóstolóval, nyakba akasztós pohárral, gombos harmonikaszóval.
A borozgatás alatt megismerkedhetnek a vendégek Hajós történetével és hajósi borokkal.
Hajós község nevének keletkezésére többféle magyarázatot adnak.
- az egyik szerint a sváb telepesek Dunán történő érkezése miatt a környező falvak lakói nevezték el őket hajósiaknak,
- a másik ismert magyarázat szerint a község neve onnan származik, hogy a falu mai területén egy vízfolyás vezetett, amely lehetővé tette a halászatot, illetve a hajózást,
- de egy harmadik változat szerint a török megszállás előtt ez a terület bizonyos Hajósy családé volt.
A község mai területét mocsaras-vizes rétekkel váltakozó tölgyes borította a 18. században, ami vadban gazdag volt. A falut két patak partjára építették, az egyik mellett működött az érseki vízimalom.
1739-ben a kalocsai érsek, Patachich Gábor a templom mellé vadászkastély építtetett, amely pihenő-, mulató-, szórakoztatóhelyül szolgált az érsek és vadászó főúri vendégei számára. A település jelentőségét az is mutatja ebben az időben, hogy a Kalocsán végzett kispapokat itt szentelték fel, valamint ebben az esztendőben a püspökavatásra is sor került Hajóson.
Bent a faluban a belvízi problémák miatt nem tudtak borospincéket kialakítani, ezért települt a falutól messzebbre a pincefalu.
Mesélik, hogy valamikor több pince volt, mint ahány ház. Sokan két pincét is építettek, egyet a bor, egyet a burgonya és egyéb termények tárolására. A borospince volt a helyi ember éléskamrája.
Tudja-e, hogy a szüretelő fahordók alma tárolására mennyire alkalmasak, mégpedig úgy, hogy kibélelték a hordó alját szalmával, majd elkezdték rakni az almát úgy, hogy minden sor közé szalmát tettek, hogy a hordó alján lévő alma is szellőzzön!?
A szárnyashajó vendégeinek a hagyományos ebédet (menü: húsleves, marhapörkölt, rétes) a Kovács Borházban szolgálják fel, ahol a borok ismertetése mellett a Hajósi Borlovagrend tagjává választanak néhány vállalkozó kedvű borivót.
Bemutatásra kerültek a Borház nevezetes faragott óriás hordói is.
A program befejeztével újra busz szállítja a vendégeket a kikötőbe, ahonnan 16:45 órakor indul vissza a szárnyashajó Budapestre. 19:00 óra körül érkezik a hajó Budapestre, a Vigadó téri hajóállomásra.
Ezen az egynapos szárnyashajós programon feltétlenül érdemes részt venni, mert
a kultúra és a szórakoztató vendéglátás remek találkozása.
RSS Hírcsatornák
Személyes hírlevél
Nincs még hozzászólás.
Szóljon hozzá!