Bejegyzések ‘Történelmi turizmus’ kategóriában

Tavasznyitó kirándulás a Mátrában

Pénteken reggel indultunk Budapestről és első állomásunk Gyöngyös volt. Kicsit borongós volt az idő, de múzeumlátogatásra kiváló. Talán egy kis városnéző séta is belefér, ha nem esik majd az eső. Tovább »

Nincs megjegyzés

“Boldog vagy, mert hittél”

Ebben az évbe a Pünkösdszombati búcsú mottójául Szent Lukács evangéliumából választották ezt a mondatot, amivel Erzsébet fogadta Máriát találkozásukkor. Tovább »

Nincs megjegyzés

A Szent Korona másolata Putnokon

Tovább »

Nincs megjegyzés

Disznótoros hétvége Kárpátalján!

Kárpátalja nevezetességi és látnivalói, valamint csodálatos tájai hosszabb kirándulást is megérnek. Ízelítőül most egy téli programra invitálom az olvasóimat a Beregszász melletti Mezőgecsére.

Aki belekóstol a helyi disznótoros ízeibe és a vendéglátók szeretetébe, bizonyosan visszalátogat.

Töltsön el egy hétvégét Kárpátalján, igazi falusias környezetben! Vegyen részt egy igazi falusi disznótoron, aktív résztvevőkén megismerve a disznóvágás fortélyaival, vagy csak szemlélőként, és persze asztalvendégként! Tovább »

Nincs megjegyzés

Új Honfoglalás Kori Látogatóközpont a Bodrogközben

és még egyéb látnivalók a környéken a honfoglalástól a reneszánszig –  Karos, Karcsa és Pácin településeken.

Már kirándultunk tavasszal a Bodrogközben egy vízitúra keretében. Most újabb látnivalóra hívom fel a figyelmet, mivel 2012. szeptember 16-án Karoson egy új Honfoglalás Kori Látogató Központ nyitotta meg kapuit. Karos Magyarország észak-keleti végében, a szlovák-magyar határ mentén fekszik Sárospataktól mindössze 15 kilométerre. Tovább »

Nincs megjegyzés

A reneszánsz magyarországi legkeletibb csodája

Pácin földesurai a középkorban jelentős főúri családok – a Debrőiek, Brankovics György, a Hunyadiak, majd a Szapolyaiak – voltak. Az 1570-es években házasság révén a Mágóchy család tulajdonába került. Gáspár, a család anyagi és hatalmi tekintélyének megteremtője, Észak-Magyarország egyik leggazdagabb főura volt. 1552–1558 között a gyulai-, majd 1564-1567 között az egri vár kapitánya volt. I. Miksától 1573-ban 10 évre zálogba vette Munkács várát és a hatalmas kiterjedésű munkácsi uradalmat is. Tovább »

Nincs megjegyzés

164 éve arattunk diadalt Pákozdnál

„Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába’,
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.”
Petőfi Sándor: A vén zászlótartó 

Bár nem kerek az évforduló, mégis mindenkit arra buzdítok, hogy látogasson el egy kirándulás erejéig Pákozdra, ahol ma már nem csak a 48-as hősökre lehet emlékezni. A pákozdi diadal tiszteletére 1950 óta szeptember 29-én tartjuk a magyar honvédelem emléknapját. Eleinte Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja volt az elnevezése. Tovább »

Nincs megjegyzés

Ozora pozitív szemmel

Még a negatív reklám is lehet pozitív hatású, ha jól sáfárkodunk vele! Miért ne lehetne Ozorának jó üzlet a nyári fesztiváli botrány által keltett hírnév, hiszen csodálatos reneszánsz látnivaló van a településen, amihez mesés legendák kötődnek és a tolnai dombság bámulatosan festői?

A páratlan szépségű tolnai lankák között megbújó, friss vizű patakokkal átszelt Ozora egy bizonyos „Azara” – később Ozora család birtoka volt már az 1300-as évek kezdetén is.

A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, amely egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát.

Különleges nevezetességeinek mindegyike megér egy látogatást:

  • A kétemeletes, négyszög alakú reneszánsz vár, amelyet Ozorai Pipó, Zsigmond királyunk firenzei hadvezére építette a 15. század elején.
  • Ugyancsak középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút.

További érdekesség, hogy

  • a volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.
  • valamint az 1848-as magyar honvédség itt aratta első komoly győzelmét Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.
  • A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az „Ozorai példa” c. műve.

Mindenekelőtt Ozorai Pipó személye és élettörténete izgalmas, és az ő alakján keresztül válik érdekessé maga a hely. De az is igaz, hogy olyan a vár mintha Firenzéből hozta volna ide mókából egy dzsinn – egy darabka olasz reneszánsz a szegény kis magyar faluban, a gótika korából.

Tovább »

Nincs megjegyzés

Átírható-e a Mohácsi csata története?

avagy mi lett volna, ha 486 éve augusztus 29-én máshogy zajlanak a csata eseményei?

Augusztus 29. – A mohácsi csata emléknapja

Újrajátszható a csata korhű környezetben és katonai felszerelésben küzdő seregekkel, és csak a játékosok ügyességén és eszén múlik, mi történik, “hogyan változtatható meg a történelem kereke”…… Baltavári Tamás történész a Total War stratégiai játék motorjával alkotta meg a mohácsi csata 3D animációs szimulációját, amely a Magyar Nemzeti Digitális Archívum Magyar történelmi csaták 3D-ben című sorozat része. A virtuális játékot oktatási segédanyagként is lehet majd használni.

Lássuk csak a lehetőségeket:

Tovább »

Nincs megjegyzés

Miért szól a harang délben szerte a világon?

NÁNDORFEHÉRVÁR DIADALA

1456. július 22-én Nándorfehérvárnál világraszóló győzelmet aratott a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg a keresztény Európát meghódítani akaró sokszoros túlerőben lévő török hadsereg felett.

Ennek előzményeként 1453-ban az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a „városok városát”. Az ifjú uralkodó felvette a Hódító nevet és kihirdette, hogy igényt formál az akkor ismert világuralomra és elindult egész Európát meghódítani.

III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elrendelte, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált és minden eddiginél nagyobb – főként csehekből és németekből álló – keresztes had gyülekezett Bécs környékén, de a keresztesek soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, „parasztok, kézművesek, szegény emberek” állították meg Nándorfehérvár falainál.A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már a győzelem emlékeként él.

Kötelességünk tudatosítani minden honfitársunkban és kültársunkban a déli harangszó egész Európára gyakorolt magyar történelmi jelentőségét.

Tovább »

Nincs megjegyzés

Személyes Utazásaim Tárháza